Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

Nefelejts, Balatonfüredi Napló, Győri Közlöny, Gombostű közölt. A legkiválóbbak, melyeket az egykori bírálat is magasztalt, a következők: Kaukázus oroszlánja, Domina mater, Átkos szerelem, A kétlelkű dalnok, Aki nem leli meg eszményképét, A kis Pepi szerencséje, Élő halott, A szerelem áldozata, És úgy, mint a látomány megjósolá, Lónai Katica, Egy bohó poéta, Egy hajadon halála, Egy bujdosó avar chagon, Egy ezüst húszas története, Frangepán Erzsébet, Levelek Máriához, Nénjével ment férjhez, Matild siralma, Simontornya fecskéi, Alszol-e, fehér Anna?, Halott király, Elvira szíve. A hatvanas évek elején hagyott fel Kulcsár József az irodalommal. Ekkor városunkba költözött, hol a törvényszéknél kereste meg mint jegyző, majd mint vizsgálóbíró a kenyerét. 1872. január 24-én halt meg. LAUFENAUER KÁROLY 1848. július 17-én született, atyja kereskedő volt. A középiskola elvégése után a budapesti egyetemen orvostanhallgató lett, és itt kapta oklevelét 1873-ban. A pszichiátriának, a nálunk akkor még mostoha sorsú elmekórtan művelésével már medikus korában kezdett foglalkozni, és idők múltával ebből a szakból egyetemi tanár és európai tekintély lett. Zsenialitását legjobban az bizonyítja, hogy 1875-ben oly en elveket hirdetett, amelyektől a mai kor modern tanításai alakultak. Bejárta a külföld tudományos intézeteit, itthon pedig az idegrendszer bonyolult működésének, ép és kóros megnyilatkozásainak tüneteivel foglalkozott behatóan. Tudományos dolgozatainak, mélyreható értekezéseinek száma nagy. Különös érdeméül kell betudnunk, hogy ő foglalkozott először Magyarországon tudományosan a hisztéria és a hipnózis kérdésével. Az eredmények, amelyeket ezen a téren elért, az orvostudománynak külföldön is elfogadott igazságai. Igen értékesek a Természettudományi Társulat estélyein az idegességről, a járványos idegbajokról, az idegesség gyógyításáról és a hipnotizmusról tartott népszerű előadásai. Ide sorolhatjuk a Vörösmarty Körben megtartott felolvasását, amely a kedély- és idegbetegek életét ismertette. Előszeretettel vonzódott a történelemhez, különösen az orvostudomány múltjához. Innen választotta a tárgyat, midőn akadémiai székfoglalójában a tizennyolcadik század boszorkánypöreiről szólott. Dr. Laufenauer Károly 1901. április 27-én halt meg. PLATZ BONIFÁC 1848. szeptember 12-én született. A ciszterci rend tagja volt. 1892-től nyugalomba vonulásáig a szegedi tankerület főigazgatója.