Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

múltak el a cikkek megjelenése óta, ezek az orvostudomány fejlődését ma is érdekesen és meggyőző módon mutatják. Levelek a tengerről címmel ostendei útjának orvosi tapasztalásairól számol be, és ha meggondoljuk, hogy a tengeri klímát, a tengeri fürdő gyógyító erejét 1869-ben írta, mégpedig az orvostudomány mai felfogásának megfelelőleg, akkor fogalmat alkothatunk dr. Fanta Adolf józanul gondolkodó, helyesen ítélő elméjéről. Ez a közleménye népszerű módon ismerteti meg a nagyközönséggel a tengernek a különböző bajokra gyakorolt hatását. Legszebb jellemvonása, hogy soraiból magyar vér lüktet, magyar szellem árad. Fölveti a kérdést, miért nincs Magyarországnak tengeri fürdője. (Ez a kor még nem ismerte a Dunántúl gyöngyének, a Balatonnak gyógyító hatalmát, amelynek fejlesztésében később Fanta Adolf is hűséggel teljesítette a magyar orvosra várakozó kötelmeket.) A cikk poétikus leírásokban igen gazdag, de legszebb része a befejezés, mely így hangzik: „Nemsokára visszatérek hazánkba, hol a tenger végtelen tükre helyett a délibábos puszták síkja terül el, hol a tenger vad moraja helyett madárdalok hangzanak, hol az éjet a tenger világossága helyett csendes pásztortüzek világítják, hová nem a természet nagyszerűsége, hanem a hazaszeretet érzése vonz." Az orvosi működésen kívül három kiváló tulajdonsága volt dr. Fanta Adolfnak: szerette a virágot, a könyveket és Székesfehérvár közéletét. A botanikát - melyet már a nagy Linne nevezett scienta amabilisnek (szeretetreméltó tudománynak) - tanuló korában megkedveli, és haláláig folytatta a növénytan rendszeres művelését. Hozzá hasonló szorgalmú botanikus kevés volt Magyarországon; a gyűjtemény pedig, amely hosszú évek lelkiismeretes tanulmányából ered, egyike a legkiválóbbaknak. Sokszor tartott bonatikus előadást a Természettudományi Társulatban, amelynek megbecsült tagja volt. 1893-ban a kerti mák tokjának különös rendellenességét fejtegette, és olyan, előzőleg senki által le nem írt tokokat mutatott, amelyek külső ép fejlődés mellett belsejükben újabb porzó- és termőképződményekből állottak, mégpedig a virágtengely folytatásaként. 1902-ben Székesfehérvár növénytani viszonyait vizsgálta alapos részletességgel. Ennek eredményeként 575-re tette vidékünk vadon termő edényes növényeinek számát. Kimutatta, hogy növényföldrajzi szempontból Székesfehérvár és a környék növényvilága Magyarország flórájának azon keretébe illeszkedik, amelyet pannóniai flóravidéknek nevez a tudomány. 1860-ban rakta le 112 munkával 165 kötetben könyvtárának alapját; katalógusa az 1906. év végén 1676 művet regisztrált, 2833 kötetben. Könyvtára igen gazdag orvosi, növénytani, történelmi és földrajzi művekben, életrajzokban, emlékiratokban. A magyar szépirodalmat és irodalomtörténetet 590 mű képviseli. Dr. Fanta Adolf nem szobatudós volt; gazdag ismeretei, hatalmas arányú olvasottsága nem maradtak könyvtárának falai között, hanem a nagyközönségnek tartott előadásaival a közművelődés javára gyümölcsöztek.