Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Díszpolgárok 1840-1912

nak beszédes tanúságát, a Vörösmarty szobrot 1866-ban leleplezte, az ünneplők között ott volt a főgimnázium ifjúsága. Amikor Vörösmarty szobrához kivonultak a diákok, még senki sem tudhatta, hogy a vezető diák, az önképzőkör zászlóvivője idővel kétszer is kezében tartja majd az ország kormányrúdját. Ezt a zászlóvivő diákot, Wekerle Sándort, midőn Magyarország miniszterelnöke volt, 1892. november 24-én díszpolgárának választotta Székesfehérvár városa. Ezt olvassuk a városi jegyzőkönyvben:

21 „Dr. Wekerle Sándor volt az első magyar pénzügyminiszter, kinek sikerült zilált állami háztartásunkban az egyensúlyt helyreállítani, mely vívmányáért nemcsak az egész ország, de a külföld is teljes elismeréssel adózik személyének. Ő volt az első magyar pénzügyminiszter, ki az ország hitelét a világpiacon megsziiárdítá, és ő az első polgári származású férfiú, ki a miniszterelnöki polcig fölemelkedni tudott. Aki hazánk jóléte körül annyi érdemeket szerzett, kinek neve az egész művelt Európa előtt az igazi haladás és a becsületes hazafiúi törekvés programja, kiben most az ország bizalma, reménye és büszkesége összpontosul, - ama férfiú megyénkben született, és városunk iskoláiban tanult! Csak természetes tehát, ha az ő fényes pályafutásának sugarai közelebb esnek mihozzánk, és áldásos működésének sikere feletti örömünk melegebben rengeti meg keblünket, mint bárki másét." Ez a lelkes méltatás indítványozta, hogy Wekerlét díszpogárrá válasszák. Az oklevelet nagyarányú küldöttség adta át, és állítólag ekkor történt, hogy Wekerle dohánygyárat akart adni városunknak, de az a bizottsági tag, akivel beszélt, úgy nyilatkozott, hogy azt még meg kell gondolni, mert a dohánygyár drágává teszi a szőlőmunkálás napszámát. Wekerle mosolygott, és Pápának adta a dohánygyárat. A Wekerlének adott díszoklevél baloldalán remek kivitelű román kapuzat van, melyből kifolyólag a papír hosszában egyes fülkékkel megszakított árkádok vannak. A kapuzat közepén láthatók a koronázási jelvények, az árkádok nyílásaiban Székesfehérvár története a következő képekben: 1. Egy királyi koronázás; 2. Szent István jobb karjának feltalálása; 3. Egy királyi temetés; 4. A város hódolata, mikor szab. kir. várossá lett. 5. Főgimnázium a templommal. 6. Vörösmarty Mihály szobra. A fülkékben a Székesfehérváron koronázott, vagy itt eltemetett királyok állanak a következő sorrendben: 1. Szent István; 2.1. Béla; 3. III. Béla; 4. II. Endre; 5. IV. Béla; 6. Róbert Károly; 7. Zsigmond; 8. Mátyás. A kapuzat alatt van Székesfehérvár szab. kir. város címere, mit balról egy múlt századbeli, jobbról egy mostani hajdú őriz, teljes díszben. A város címere felett balról Magyarország, jobbról Fejér megye címere van. Az árkád-sorozat alatt a szöveg kezdőbetűjeként egy gyönyörű S betű látható, melyből kifolyólag Székesfehérvár látképe van olyan hű ábrázolással, hogy egyes épületek is teljesen felismerhetők. A város címere alatt egy húszkoronás arany látható mindkét oldaláról, mint Wekerle legnagyobb műve. A város tájképe alatt gyönyörű díszes gót betűs írás látható.