Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Díszpolgárok 1840-1912

bellel felkarolva, az egyetemes polgárság iránt jószándékot, az egyesek iránt pedig bőkezű segedelmezést tanúsítanak, és ezek között egyhangúlag és közértelemmel Főtisztelendő Puretits Ignác székesfehérvári olvasó kanonok úr, aki városunk lelkészi hivatalában harminc éven túl töltvén, a legtisztább emberszeretet és segedelmezési készsége által igen számos polgáraink és lakosaink leglekötelezettebb háláját és egyébként is városunk köszönetét egész kiterjedésében megérdemli, neveztetvén, - ezen és a város körül tett egyéb érdemeinek ismerése jeléül közakarattal Főtisztelendő Puretits Ignác székesfehérvári olvasó kanonok urat városunk díszpolgárává kineveztük, és mindazon javadalmaknak, jogoknak és még fennálló előnyöknek, melyekkel városunk polgárai jelenleg bírnak vagy bírni fognak, élvezetében, szabad gyakorlásában örömmel részesítvén. Melynek valóságára s hitelére kiadjuk jelen, városunk hiteles pécsétjével erősített díszpolgári levelünket. Kelt Székesfehérvárott, 1846. évi augusztus 18-án, választott polgárságunkkal tartott rendes ülésünkből. Haáder Pál főbíró, Eischl Eduárd főjegyző." A szöveget díszesen kiállított szegély övezi, amelynek négy sarkában virág és vonalas ornamentika között a szorgalom, a kereskedés, az ipar és a földmívelés nemtője látható. A szegély alsó felének közepén a város pecsétje van, jobbról és balról pedig a város képe tűnik elénk, ahogy a török világban és az oklevél kiállításakor kinézett. Legfontosabb a felső szegély, amelynek vonalas díszítésében a város címerpajzsa körül három táblácskáról statisztikai adatokat olvashatunk. Ezek az adatok Székesfehérvárnak 1846. évi népességi és gazdaságai viszonyait mondják el: „Székesfehérvár szabad királyi városnak népessége 22 000, határa 27 383 2/3 hold, a város területe 914 4/8 hold; búzaföldje 10 689 2/6 hold, száraz rétje 1677 2/3 hold, kukoricaföldje 525 4/8 hold, vizes rétje 793 hold, sárrétje 2898 4/6 hold, szőlő 1273 hold; bérföld 3148 5/6 hold, kaszálónak és közlegelőnek használt városi terek 3468 5/6 hold; a Belvárosban van ház 214, Felsővárosban ház és házhely 734, Rácvárosban ház és házhely 621, Vízivárosban ház és házhely 147." HERCEG LOBKOWITZ JÓZSEF. 1851. január 16-án, az elnyomatás egyik legszomorúbb évében, herceg Lobkowitz Józsefiéit Székesfehérvár díszpolgára. Városunk a világosi fegyverletétel után katonai kormány alá került, és herceg Lobkowitz altábornagy volt egészen 1851-ig az a vaskezű parancsnok, akinek egyébiránt megkönnyítette helyzetét a fekete-sárga érzelmű tanács és a választott polgárság. Midőn a generálist Székesfehérvárról elhelyezték, tisztelegni ment hozzá a hatóság, és ennek a búcsúzásnak az eredménye lett a díszpolgári oklevél. Ez olvasható a jegyzőkönyvben: „Tisztelt Ő hercegségének a város iránt érzett kinyilatkoztatott hajlandósága teljes örömmel vétetvén, miután e város Ő hercegségének kormánya alatt a vele éreztetett nagy kegyességét meghálálni nem képes, óhajtaná az ülés Ő hercegsége kinyilvánítása szerint annak a városra jó visszaemlékezését megszilárdítani. Ez okból Főméltóságú Herceg Lobkowitz altábornagy úr Székesfehérvár tisztletbeli polgárának kineveztetett."

13