Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859
nyékén a kolera kevésbé dühöngött, mint másutt, és ezt a nép a parádi víznek, illetve a kénnek tulajdonította. E járvány alatt városunkban a belvárosi plébánia területén az első kolerahalálozás június 7-én volt; ezen hónapban még csak nagyon szórványosan jelentkezett, mert csak 10-én és 13-án található egy-egy, 14-én és 26-án pedig két-két halott. Júliusban 8, augusztusban 14 volt a halottak száma, mely legnagyobb fokát (38) szeptember hóban érte el. Októberben még két, novemberben pedig egy halottat említ az anyakönyv. A felsővárosi plébánia anyakönyve 166 halottat sorol föl, mégpedig az elsőt június 12-én, az utolsót szeptember 30-án. A legtöbb halálozás, eltérőleg a föntebbi adatoktól, itt augusztus hóra esik. A református anyakönyvben az első bejegyzés június 22-én volt, és a járvány egész tartama alatt 17 kolerásat temettek. Legerősebb volt a halálozás augusztus hóban. A Felsővárost - hol a kolera legerősebben pusztított - három területre osztották, mégpedig: a Sár, Fazekas és Malom utca dr. Vojticz Mór; az Öreg utca, Sörpince és Zámoly utca egyik oldala dr. Kövessy Ferenc; a Zámoly utca másik része, továbbá a Királykút környéke egészen a Lovasberényi úag, a Kertalja és a Kis-Kecskemét dr. Kaiser Sándor orvosi felügyelete és kezelése alá bocsáttatott. Az orvosok mindegyike 3 Ft 12 kr napidíjat kapott, és melléjük két-két ápoló lőn felfogadva. Szavári József sebész, ki dr. Kaiser Sándor kerületében működött, mindhárom orvosnál az éjjeli szolgálatot teljesítette. A hatóság felhatalmazta az összes orvost, hogy a szegény betegek részére a városi kórházból élelmi cikkeket utalványozhassanak; elrendelte, hogy a temetőkben hullaházak készíttessenek, és felhívta a rendőrséget a piac és a mészárszékek szigorú ellenőrzésére. Felhívást intézett végül a város valamennyi orvosához, hogy a koleráról szóló jelentéseiket, melyeket a városi szolga szedett össze, naponként esti 8 óráig készítsék el. "1 Q ÉT Székesfehérvár főorvosa, dr. Schaller János igen sokat tett a i.U\JU kolerajárvány idején a közegészségügyi viszonyok javítására - egyébként is igen jólelkű, nemes gondolkodású ember volt, aki a következő évben 100 darab aranyról állított ki kötelezvényt, hogy annak kamataiból július 12-én - mint a császárné szerencsés szülése napján - két arany a városi kórháznak, kettő pedig a szegények intézetének adassék. A pénz gyűjtésből került össze. Schaller János egyébként is bőkezű mecénása volt a kórháznak. A sok ruhán, fehérneműn kívül például még a császári pár arcképét is odaajándékozta lojális érzésből, adott azonkívül