Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904

főispánsága, dercsikai Huszár Ágoston alispánsága idejében, az Úrnak 1900 ik esztendejében Hübner Jenő műépítész tervei szerint és vezetése, Krécsy Miklós kir. mérnök ellenőrzése mellett Hegyi Ferenc építőmester által Fejér vármegye építtette. Az építési költség csalaiKégl Györgycsalai birtokos nagylelkű adományából és a vármegye közönsége által megszavazott pótadóból fedeztetett. Ezen közkórház a törvényhatósági bizottság egyhangú határozatával a nemes adományozó csalai Kégl György úr nevéről Szent György közkórháznak örök időre elneveztetett." A modern kórház Kégl György 100 ezer forintnyi adományából a város által adott ingyentelken épült, míg a hiányzó összeget a vármegye pótolta. A megnyitás után természetszerűleg megszűnt a régi városi kórház, melynek első nyomai a tizennyolcadik század végén találhatók. A Szent György közkórház - Kégl György jóságának, nemes szívének ez az örök emléke - hálával övezi a nagy emberbarát nevét, mely a társadalom, a közélet, a nemes érzés és az igazi humanizmus terén mindenkor fennmarad. Kégl György intenciója szerint a Szent György közkórház a vármegye és a város egészségügyi érdekeit szolgálja, így a vármegye jólelkű fia egyúttal Székesfehérvár közönségét is részesítette fejedelmi adományában. Es a város törvényhatósága ezért a jóságáért nemcsak Kégl Györgyöt tisztelte meg, de önmagára is fényt árasztott, midőn egyik utcánkat az emberbaráti érdemekért - melyekhez a már 1866-nál említett jóság is fűződik - Kégl György nevével ékesítette. 1901-ben nevezte ki a király dr. Várossy Gyulák székesfehérvári püspöknek, aki a budapesti papnevelőnek volt igazgatója, és mint ilyen, az ország minden részéből összetoborzott növendék papok lelkét hazafias irányban műveié, egyúttal elejét vágta a sokszor lábra kapott nemzetiségi áramlatoknak. Azt hangoztatta állásában mindenkor, hogy a magyar hazának jó papokra, mégpedig magyar papokra van szüksége, mert tőlük várhat a magyarság sok tekintetben megerősödést. Történelmi kutatásait, önálló műveit a Századok közölte, és mindegyik munkáját a történetíró kellékei: az alapos ismeret, a kitartó szorgalom, az adatok helyes elbírálása jellemzik. Külön meg kell említenünk a Katolikus iskolaügy Magyarországon című gyűjteményes munkáját, melyben az egyes középiskolák alapító okleveleit közli és adatokat szolgáltat azok történetéhez. A könyv Székesfehérvárra vonatkozólag is sok érdekeset tartalmaz. Püspöki működése szerényen és zajtalanul, a jó szív megnyilatkozásával múlt, azonban csak rövid ideig tartott, mert 1905-ben kalocsai érsekké nevezték ki őt.