Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904

sabb alapja a tiszta erkölccsel s hazaszeretettel párosult magasabb műveltség és tudományosság - Krisztus születésének 1896-ik esztendejében, Januarius hó 27-ik napján tartott közgyűlésünkben Istenért, hazánkért, királyunkért hevülő szívünk sugallatát követve, lelkesedéssel, egyértelmű áldozatkészséggel, s gyermekeinkbe helyezett reménységgel eltökéltük és elhatároztuk, hogy honalapításunk, ezeréves ittlétünk emlékezetére, adózó polgártársaink megterhelése nélkül - híven és lelkiismeretesen kezelt közpénztárunk feleslegéből, mindörökké fenntartandó, csonkítatlanul megőrzendő, soha és semmi szín alatt másra nem fordítható 20000 azaz húszezer koronából álló felső iskolai alapítványt teszünk le, melynek megmásíthatatlan címe: »Székesfehérvár szabad királyi város ösztöndíj alapítványa tudomány és műegyetemi tanulók számára; létesíttetett a honalapítás ezredik évében, 1896-ban. «" A millennium maradó emléke a modern stílban épült ezredéves iskola, amelynek aranybetűs márvány lapjár ól ezt olvashatjuk: „Ezen népiskola építését a honfoglalás ezredéves emlékére elrendelte Székesfehérvár szab. kir. város közönsége 1896. január 27. Megnyittatott 1899. Szeptember 1. Szent István, első apostoli királyunk védőszelleme őrködjék felette." A városi közgyűlés 800 forintot adott az országos kiállításon résztvevő székesfehérvári iparosoknak, s bandériumot is állított ki.

3 A millenniumi ünnepségeknek fényt adott volna, ha városunkban felállításra kerül Szent István szobra. A gondolatot a Győri Független Újság vetette fel 1891 februárjában, mely szerint „Szent Istvánnak országos költségen állítsanak emléket Székesfehérvár városában." Ehhez az indítványhoz járult a Székesfehérvár és Vidéke c. lap is,

4 azonban további lépés ez ügyben nem történt. 1895-ben - tehát egy évvel a millennium előtt - a városi közgyűlés felírt a képviselőházhoz,

5 és nyomós okkal kifejtette, hogy az országos költségen építendő Szent István szobornak csakis Szent István városában, azaz Székesfehérvárott lehet helye. Ezt mondja többet között a felirat: „Azt hisszük, senkinek sincs kétsége aziránt, hogy Székesfehérvár városa össze van forrva Szent István s vele az egész ország sorsával Magyarország történelmét Székesfehérvár történelme nélkül megírni nem lehet - s ha Magyarország történelméből Székesfehérvár történelme kihagyatnék, annak értéke azonnal megsemmisülne. - Állami életünk az első időszakából nevezetessé lett város tehát szerénytelenség nélkül kérheti, miszerint a két történelmi név akként egyesíttessék, hogy első szent királyunk szobra itt állíttassék föl." A kérés azonban nem talált meghallgatásra, Szent István szobra ott áll Budán, a Halász bástya emelkedésén.