Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
ső titkos tanácsos, Veszprém megye főispánja leányával, Máriával lépett házasságra, és a fiúágban kihalt Marich család nevét is fölvette királyi kegyelemből. Azóta, mint Szőgyény Marich László, a hivatali állás kötelmeinek minden szabad idejét a székesfehérvári és a csőri kastély között osztván meg, főispánságának kezdetéig is buzgó gyámolítója volt Székesfehérvár minden ügyes-bajos dolgának. És a város azzal tett tanúbizonyságot vonzódó ragaszkodásáról, hogy az országos nevű férfiút és Székesfehérvár nemeslelkű lakóját már 1844-ben díszpolgárává választotta. Vármegyei főispánságának ismertetése távol esik a városi monográfia kereteitől, ezért mellőzzük is azt. Csupán azt konstatáljuk, hogy kitűnő közigazgatást teremtett, tisztikarának és a vármegyének ügyei mindenkor összeforrottak lelkével. És Fejér vármegye jogos büszkeséggel állíthatta a székház nagytermének falára a kiváló főispán arcképét, hogy vonásaiból a késő generációk is hazafiságot tanuljanak. A leleplezési ünnepségre vonatkozólag igen szép kis költeményt őriz múzeumunk. Megérdemli, hogy Szőgyény Marich Lászlóról elmélkedvén, a ma már igen ritka kis verset ideiktassuk. A költemény címe: Koszorú nagyméltóságú Szőgyény Marich László főispán úr arcképe leleplezési ünnepélyére, - a kegyelet virágaiból fűzte Boross Mihály. A kifogástalan disztichonok ezt mondják: „A haza minden előtt" volt jelszava pályafutásán, S e megye jelszaváér megkoszorúzta fejét. Köznapi lenni csupán, tettekben díszlik a honfi, A tettek mezején vitte a díszlobogót. Nem magasan nyúló oszlop s ragyogó obeliszkek, Honszeretet, melynek fénye kihat s dicsőít. Földi vagyon múló ész s tudomány az örökzöld, E két repkényből fűz koszorút a megye! Hosszú éveket érve, de nem maga - honja javáért, Szelleme tűzoszlop, szónoklata lángra gyulasztó, Szíve folyékony méz, keble világot ölel. Nyomdokain járunk, míg ő lesz földi vezérünk, Hogyha nem él köztünk, - képe lesz a kalauz! Szép megye! Bérceiden s rónáid sima mezőin Zengd Szőgyényi Marich László nevét riadón! Városi főispánságának installációját a megfelelő helyen már említettük, épp ezért csak további szereplésére kell szorítkoznunk. És ez a szereplés nemcsak a város ügyeinek lelkiismeretes vezetését irányította, hanem ott volt minden kulturális, humánus, társadalmi és hazafias törekvésünk előmozdításában is. Aki figyelemmel olvasta monográfiánk lapjait, képet alkothat magának arról, hogy a Vörösmarty Kör, a Gazdasági Egylet, a Fejér megyei Takarékpénztár, a színház