Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

1854 Állami adó 34 748 Ft 52 kr Városi pótadó 12% 6 949 16 // 1857 Állami adó 53 069 06 it Városi pótadó 29 2/4% .. 13 227 951/2 1863 Állami adó 14 hóra 73 379 a 21 Városi pótadó 35% 36137 it 37 H 1866. Állami adó 58 522 99 H Városi pótadó 25% 14 630 ti 75 1867. Állami adó 56 055 — Városi pótadó 25% 14 013 75 1868. Állami adó 76 459 fi 90 Városi pótadó 21 % 22 938 H 8 1869. Állami adó 111 978 II 6 Városi pótadó 15% 19 796 H 71 1870. Állami adó 116 004 fi 21 Városi pótadó 22% 25 520 II 93 1873. Állami adó 144 545 " 89 Városi pótadó 26% 37 650 II 47 1875. Állami adó 174 989 il 991/2 Városi pótadó 31 % 54177 H 90 1880. Állami adó 201141 it 22 Városi pótadó 36% 62 514 ti 1 H 1885. Állami adó 239 951 II 62 Városi pótadó 42% 78 789 " 11 1887. Állami adó 232 531 il 67 Városi pótadó 46% 81 411 ti 38 A fenti kimutatásból azt tapasztaljuk, hogy míg 1830-tól 1867-ig némely évben emelkedett az adó, a másikban pedig leszállt, 1868-tól kezdve 1885-ig óriási mértékben emelkedett. 1887-ben az 1885. évihez képest az állami adónál 7419 Ft 95 kr csökkenés mutatkozik, ámde ugyanakkor a városi pótadó 3122 Ft 27 krajcárral az előbbi évhez képest emeltetett.

54 *1 Q Q Q 1888-ban állították fel a vértanú emléket, amelynek felírása JL OOO a következő: „Havelka Ferenc, Hübner András, Varga Mihály, Gánts Pál, Kuczka Mihály, Ujtcz Gáspár 1849. augusztus 14. Emelte a honfiúi kegyelet az 1848/49 ik évi önvédelmi harc ezen áldozatainak 1888." Az emlék oszlopának a Szent István Bazilikának fönnmaradt kövét használták fel.