Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

Ugyanezen esztendőnek nagy port fölvert politikai eseménye, a Janszkyügy, Székesfehérvár hazafiasán érző közönségét tettre ösztönzé. Hogy mi volt ez a Janszky ügy, és minő álláspontot foglalt el városunk, kitűnik abból a feliratból, melyet a közgyűlés a képviselőházhoz küldött augusztus 13-án. Az okirat a következő: „Mélyen tisztelt Képviselőház! A magyar nemzet kegyelete ünneppé emelte azon történelmi nevezetességű napot, midőn 1849. évi május 21-én dicső honvédeink Budavárát hősies vitézséggel bevették, s az által hírt, nevet s dicsőséget szereztek magoknak, de vele tiszteltté tették az egész nemzetet világszerte. Ez ünnep évfordulójának országos jelentőségéhez mért méltó megülését kezdetben megakadályozta a szabadságharc után beállt leigáztatás korszaka; később pedig a királyával kibékült nemzetet loyalis érzete tartotta vissza attól, hogy nagyobb szabású ünnepélyességek rendezése által újra felszítsa hamvadó emlékeit azon eseményeknek, amelyek a nemzetnek halhatatlan dicsőséget szereztek ugyan, de melyeknek emlékezete koronás királyunknak féltékenyen őrzött szeretetét a hidegség leplével boríthatta volna el. Míg a nemzet hazafias tagjai az imént említett okokból csak magányba vonulva, saját lelkük oltárára gyújtották meg az áldozat szövétnekét a Budavár ostrománál elhunyt nagyokért, addig az édes Magyarhaza által is fenntartott hadseregben akadt egy tábornok, ki Hentzi sírját épp e kegyeletes napon megkoszorúzta. Sajgott kebelünk e tapintatlan tény miatt; lelkünket egész mélyéig felverték a fájdalom hullámai, hogy a részben magyarnak hirdetett hadsereg vezérkarában találkozik olyan, ki a magyar nemzeti közérzülettel szemben ily kihívólag viselte magát. De áltattuk magunkat azon gondolattal, hogy mindez csak az illető egyéniségére vezethető vissza, s az ő tényében nem a közös hadsereg érzülete tükröződik vissza, hanem csak egy egyénnek rosszul választott időben s helyen alkalmazott bajtársi kegyelete már-már feledni kezdtük az elkövetett támadást, s jobb hangulatot erőszakolva magunkra, ezen tettet is azok sokasága közé kezdtük sorolni, miket feledni a körülmények oly gyakran kötelességünkké tevék már. Ekkor következett be a leleplezés, ekkor világlott ki a való, ekkor hullott le a hályog a nemzet szemeiről, midőn keserűen kellett tapasztalni, hogy Magyarország miniszterelnökének megnyugtató kijelentése