Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
1880-1881-ben Gerőfi And or volt a színigazgató. Társulatának tagjai sorában szerepelt városunk szülöttje, Medgyasszay Evelin, a színészet kárára korán elhunyt Hegedűs Gyuláné. Azonban a közönség részvétlensége igen nagy volt a társulat iránt; a legjobb darabokat üres ház előtt játszották, mi által a színészet sorsa nagyon is bizonytalanná vált városunkban. A nem szűnő közöny az igazgatót bukásba döntötte, hasonlóképp utódját, Károlyi Lajost is. Hiába volt ezen 1882. évben az igazgató bevett szokása, a vendégszereplés, a közönségre hatni nem tudott. Pedig Molnár György, Vidor Pál, Szatmáryné voltak a vendégek között - az ő játékuk varázsa sem tudta a közönséget a színészet hanyatló ügye iránt lelkesíteni. *1 QQi Épp ez a hanyatlás és a vágy, hogy a színészet újra felvirá-L O O JL gozzék, ösztönözte a város nemes érzésű fiait, akik a következő felhívással fordultak a közönséghez 1881. november 30-án. „A magyar színészet éviapján Fejér megye és Székesfehérvár város nevezetes helyet foglal el. Bölcsője volt városunk a nemzeti színészetnek már akkor, midőn más városokban édes anyanyelvünk még idegen kényszer hatalma alatt szenvedett; s míg a fővárosban a magyar színészetnek még nyoma sem volt, nálunk a legjelesebb magyar színművészek, mint a nemzeti nyelv valódi apostolai, hatalmasan elősegítek az anyanyelv terjedését. És most, midőn a magyar színészet széles e hazában szilárd alapra építve virágzik és erősödik, midőn a fővárosban létező nemzeti színházunk bármely nemzet hasonnemű műintézetével vetélkedhetik, midőn megyénk és városunk közönsége a legnagyobb áldozatkészséggel díszes csarnokot emelt a nemzeti színészetnek, már több év szomorú tapasztalatai által azon meggyőződésre jutottunk, hogy városunkban a magyar színügy pártolás hiánya miatt veszélyeztetve van, és addig nem lehet jövője, míg némi biztos segélyre nem számíthat. Fejér megye és Székesfehérvár város közönsége nem tagadhatja meg múltját, azért a nemzeti színészet anyagi és erkölcsi támogatása végett „színpártoló egyesület" alapítását célozzuk, melynek a nagyméltóságú királyi belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett már benyújtott alapszabálytervezete szerint alapító tagja lesz, ki egyszer mindenkorra legalább 50 Ft-ot befizet; rendes tagja, ki 3 évi kötelezettséggel 3 Ft évi tagdíj fizetésére kötelezi magát, és pártolója, ki az egyesület céljaihoz bármely adománnyal járul.