Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

városnak ajándékozott szekrények vétele, újítása és elhelyezése került, így a tiszta eredmény tulajdonképpen 32004 Ft 49 kr-t tett ki. Ezen statisz­tikai adatokon kívül - amelyeket a kiállítási nagybizottságnak utolsó, 1880. március 30-án tartott feloszló gyűléséről szerkesztett jegyzőkönyv­ben olvastam - megemlítendő, hogy a kiállítók között 1929 díszoklevelet, arany, ezüst és bronzérmet osztott ki a bírálóbizottság, míg a többiek em­lékokmányokat kaptak; 235 közreműködőt pedig ezüst és bronzéremmel jutalmaztak. A Székesfehérvárott lakó kiállítók közül díszoklevelet nyert 85, aranyérmet 10, ezüstérmet 50, bronzérmet 70 és emlékokmányt 76 fő. A kiállítás látogatói között ilyen neveket találunk: Klotild királyi her­cegnő, Koburg Fülöp herceg, Bedekovics Kálmán, Bittó István, Haynald Lajos, Ipolyi Arnold, Lónyay Menyhért, Fauler Tivadar, Szende Béla, Szontágh Pál, Thaly Kálmán, Trefort Ágoston, Türr István, de a védnök, József királyi herceg is eljött még egyszer, hogy a megnyitás alkalmával szerzett tapasztalatait gazdagítsa. Ezen fényes nevek viselőin kívül vé­gignézték a kiállítást a városból, a megyéből és az országból igen sokan. Az iparosok testületileg érkeztek városunkba. Mozgalmas és szép napok voltak ezek. A kiállítás tartama alatt számos értekezlet és gyűlés színhelye volt Székesfehérvár. Ilyen volt július 15-én az iparvédelmi értekezlet, amelyre 39 törvényhatóság küldött képviselőt; az iparos ifjúság vándorgyűlése; az országos gazdasági kongresszus három napig tartott tanácskozása; az Erdészeti Egyesület közgyűlése és az Országos Kertészeti Egyesület megalakulása. A zsűri-pavilonban pedig díszes közönség előtt felolvasá­sokat tartottak: Jagóczi Péterfy József a női kézimunka jelentőségéről, dr. Neumann Armin az ipar és az állam közötti viszonyról, Türr István a Pa­nama-csatornáról. A kiállításnak maradandó emlékei vannak városunban. A bezárás után július 8-án tartott közgyűlés dr. Kövessy Ferenc indítványára egy­hangú lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta a kiállítás megte­remtőjét, gróf Zichy Jenek; Szűts Sándor és dr. Say József indítványára pedig a régente Felsősétatér'gyanánt ismert ligetet az ő tiszteletére Zichy­ligetinek nevezték el, és ide állították a kiállítás területén volt Oetl-féle vaspavilont, amelyet a végrehajtó bizottság 3500 forinton vett meg és emlékül adott a városnak. Maradandó anyagi hatás volt az is, hogy a ki­állítás tiszta jövedelméből 22 ezer forintot juttatott a bizottság a zilált anyagi viszonyok közé került és már a csőd szélén álló színházi rész­vénytársulatnak, tíz évre szóló kölcsön alakjában, mégpedig oly feltétel mellett, hogy a színházépületre betáblázandó kölcsönt a tulajdonos tíz év

Next

/
Oldalképek
Tartalom