Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

Apáca utca végén, a vasúti indóházzal szemben hatalmas diadalkapu emelkedett, amelyen büszkén lengett a trikolór, míg a lövöldekert kapuja volt a másik bejáró, az utat pedig a ménteleppel ezen a helyen magas kerítés zárta el. Közvetlen a lövölde kapuja mellett volt a hordozható gazdasági ház, mellette a méntelepre néző homlokzattal a Közlekedési Minisztérium hatalmas épülete, a kert árnyas fái között pedig Heinzelmann vaspavilonja, a szegedi faház, a vasház, a királyi sátor, Esterházy-pavilon, Zichy-pavilon, emléktárgyak helyisége. A tulajdonképpeni lövőhelyiséget vendéglővé alakították át. A mai tekepálya helyén Dreher sörcsarnoka emelkedett. A lövölde táncterme volt a zsűripavilon, ez előtt állott a kávéház, az Oetl-féle vaspavilon, amely tudvalevőleg a mai Zichy ligetben van elhelyezve. Az utolsó épület a vasúti indóház felé tekintő térségen volt, amely Deutsch József mezőgazdasági faeszközeit, szerszámait foglalta magában. A Vasárnapi Újság többi rajzai egyes pavilonokat külön mutatnak be, és például az árvái uradalom, Budapest főváros gyűjteményes kiállítása, úgyszintén a gróf Sztáray-féle pápai uradalom erdészeti gyűjteményét nagyon szép képekben látjuk szemünk előtt. Preguss Imre rajzai közül az egyik a kiállítás megnyitó ünnepélyét ábrázolja, a másikon lovasbandérium kíséri József királyi herceget a városba, míg a harmadik és negyedik festői magyar, illetve oláh öltözetben a Zichy-pavilon két őrét, Szolga János kishörcsögi uradalmi bérest és a Bihar megye Remec községéből hozott Cibli Onucz erdőcsőszt ábrázolja. Keleti Károly statisztikai műveiből egy kis kimutatás áll rendelkezésemre. Ennek adatai érdekes számokat szolgáltatnak a kiállítókra és az ország területi viszonyaira vonatkozólag. Ezek szerint összesen 150 ipar nem volt képviselve, és legnagyobb számmal a kiállítás székhelyéhez közelebb eső megyék mutatták be termékeiket. Fejér megyéből 407 kiállító volt, és a kiállítók számában az oroszlánrész a Dunántúlt illeti meg, mert Fejér megyével együtt az összes kiállítók egyharmadát szolgáltatta. A Duna-Tisza közéből 727, a Tisza bal partjáról 330, a Tisza jobb partjáról 117, a Maros, Duna,Tisza közéről 93, Horvátországból 15, Fiuméből 5, Ausztriából 42 és külföldről 10 volt a kiállítók száma. A megyék közül Túróc, Csík és Torda, Aranyos egyáltalán nem vettek részt a kiállításon, és feltűnően csekély számmal szerepeltek Ugocsa, Fogaras, Sáros, Árva, Bereg, Krassó és Udvarhely vármegyék is. Egészben véve a kiállítók között a nyerstermelés képviselőinek száma 25,5%, a vegyes osztályoké (műszaki, tanügyi és művészeti tárgyak) 17%, a háziiparé 11,2%, és a tulajdonképpeni ipari termelésre 1502 kiállító (45,2%) maradt.