Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
Vörösmarty Kör kezdő lépést olyan alapítványra, amelynek kamatjaiból a helybeli elemi tanodák szegény és szorgalmas növendékei valláskülönbség nélkül ösztöndíjban részesíttessenek. A mozgalom azonban nem járt sikerrel; a városi tanács a megkeresésre úgy határozott, hogy a Vörösmarty Kör nemes szándékát örömmel üdvözli ugyan, de az eszmének gyakorlati életbeléptetését nem eszközölheti, mert az ösztöndíjnak alapul szolgáló tőke előteremtése legalábbis 9 ezer forintot igényel a tanügyi kiadások által egyébként is súlyosan megterhelt városi pénztárból. 25 Itt emllítjük meg, hogy Deák Ferencre vonatkozó két ereklye van városunkban: az egyik a múzeum, a másik a Fanta család tulajdona. A múzeum Deák Ferenc zsebkendőjét őrzi, amelynek egyszerű fehér vásznán D. F. betű olvasható. Ezt az ereklyét gróf Zichy Jenő szerezte meg 1878ban Deák Ferenc hagyatékából, hitelességét pedig oklevél igazolja. Fanta y4úfo//féltékeny gonddal őrizte mindenkor a pamlagot, amelynek támláját a tulajdonos ezen felírással látta el: „Ezen a pamlagon ült Deák Ferenc 1867-ben." Fanta Adolf orvosnövendékként 1865-től 1868-ig Somsich Pál unokaöccsének, Somsich Andornak nevelője volt Budapesten, és megbízás folytán növendékét elvitte Deák Ferenchez bemutatni. A nagy ember természetesen viszonozta a látogatást, és a fiatal nevelő szobájában azon a pamlagon ült, amelyet Fanta Adolf a nevelés befejezése után az egész szoba bútoraival együtt kapott a Somsich családtól. A Duna áradása ebben az esztendőben mérhetlen anyagi károkat okozott. A károk enyhítéséhez Székesfehérvár március 8-án 500 forint segéllyel járult, 26 a közönségtől pedig 3139 forint 55 krajcárt gyűjtött. 27 1876-ban hozta meg a közgyűlés az elemi iskolák szervezetére vonatkozó szabályzatot, 28 amely sok tekintetben még ma is alapja az iskolaszék működésének. A nagyon alapos kidolgozású szabályzat a következő nyolc pontból állott: „Az elemi iskolák kiegészítése; az ismétlő iskolák rendezése; az iparos inasok iskolázása; a polgári iskola létesítése; leányiskolákban a női kézimunka meghonosítása; a tanítók fizetésének rendezése; az iskolaszünetek felosztása; a rendkívüli tantárgyak. Ebből a tanügyi programból sarjadzott ki a polgári leányiskola, amely állami segítéssel 1876-ban kezdette meg működését 45 tanulóval. A fokozatos kifejlődés Havranek József, Say Rudolf és Alaghy Dezső nevéhez fűződik, és hogy mivé alakult ez az iskola, azt az időrendi tárgyalásnak megfelelőleg majd az 1905. év története során fogjuk elmondani. Itt csak annyit említünk, hogy a polgári iskola két értesítője 29 közöl értékes és jellemző adatokat az iskola múltjából.