Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

rölt, azt hangoztatván, hogy a tiszt oda száll be, ahova akar. A tanács úgy intézkedett, hogy Lobkowitzhoz fordul a tanács tekintélyén esett sérelem miatt. 10 A megyeház kórháznak volt berendezve, de Lobkowitz, midőn a katonai betegek szaporodtak, átírt a városi tanácshoz, hogy a városi kór­házon kívül még harminc ágyas kórházat rendezzen be. A város Dőry Gábor kerületi főispánhoz fordult oltalomért. A főispánnak a tanács megírta, hogy pénze nincs, sőt kamatra sem kaphat pénzt, a hátralevő adót sem lehetne a sok katonai terheltetés miatt a pénzben szűkölködő lakosságtól behajtani. A katonai hatóság azonban nem engedett, sőt meg is fenyegette a tanácsot, hogy a beteg katonákat a polgárok házaiban fogja elhelyezni. Ekkor tífusz pusztított a katonák között. A tanács végül gon­doskodott a kórház kibővítésének költségeiről. 11 A városnak táncvigalmat is kellett rendeznie, amelynek jövedelme a Haynau alapítvány gyarapítására szolgált. 12 Ez egyébként országos pa­rancs volt, melyet 1849. december 11-én adtak ki a Pesti kerületbe tartozó törvényhatóságok főnökeihez. Szövege a következő: „A hadi főparancsnok, cs. kir. táborszernagy, báró Haynau Gyula itteni főszállásán f. hó 10-én költ s az e hatóság kebelében divatozó nyelvi szerkezetben elegendő példányokban ide rekesztett hirdetményében egy oly intézet alapjának megvetésére irányozza magas figyelmét, mely köz­tiszteletű személyében méltólag jellemzi a győzelem koszorúzta hadi fő­vezért épp úgy, mint a nemes emberbarátot. E fölszólításból bővebben értendi meg tisztelt Uraságod, miképp kí­vánná O nagyméltósága biztosítani azon sérült vitézek sorsát, kik a ha­zánkban dühöngő szerencsétlen forradalom sikeres legyőzésére a cs. kir. hadsereg dicső soraiban az uralkodó felséges ház s összes birodalma ér­dekében hősileg közremunkálva, éltük jövőjének fenntartására képtelen­né váltak; de egyszersmind megértendi Uraságod e magas felszólításból azt is, hogy a győztes hadvezér, nemes keble sugallatától vezettetve, mi­dőn a pártütők fegyveres erejét megtörte, hason jótékonyságban óhajtaná részesíteni őrmestertől kezdve azokat is, kik 1848 és folyó 1849. évi ma­gyar hadjáratban, akár esztelen könnyelműség okozta elragadtatásból, akár mint tévedtek, a forradalmi párt elcsábítása és erőltetése következ­tében, a harc véres mezején a cs. k. hadsereg ellenében víva, elbénultak, s így minden becsületes keresetmód élvezhetésére alkalmatlanok lőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom