Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
ból bizottságot küldjön ki. A Palotai külvárosban, hol a veszedelem legnagyobb volt, a magisztrátus vette kezébe az intézkedések jogát, de maga mellé vette még a polgárok közül Fridrikheit Mártont, Orsonits Ferencet, Simor Antalt, Egyed Ferencet, Havelka Jakabot és Schittenszam Jánost. A Fővárosba kiküldettek Ferenczy János tanácsnok, Ámon Ferenc aljegyző, Nyéki Mihály, Unger György, Gaszner József, Kurtz András, Hübner Miksa és Hübner János; egyúttal még két bizottságot alakítottak, amelyeknek feladata volt a Felsőváros és a Belváros lakosait segélynyújtásra és oltásra buzdítani. Az elsőnek tagjai voltak Orsonits György és Námessy Ferenc, a másodiké pedig König József, Szépeit Mihály, Akter Mihály, Zelke Kristóf, Horváth Zsigmond és Harsányi Imre. A Városházán végül állandó éjjeli ügyeletet rendeztek be, a netán szükséges rögtöni intézkedések megtételére; ez a bizottság Füstér János aljegyző és Linzer Vilmos főügyész vezetése mellett működött. A tűz, amely még szeptember 11-én is égett, már az első napon is megnyitotta a könyörület és emberbaráti érzés adakozó forrását. A legelső volt Farkas Ferenc nagyprépost, aki a legnagyobb ínségre jutott ötven családnak fejenként egy-egy mérő gabonát és száz munkásnak egy-egy pengőforintot adományozott. Ót követte Námessy Ferenc polgár, aki a tanácsülésen megjelenvén, saját és kereskedőtársa, Vieger Jakab nevében száz pengőforintot adott a károsultaknak. De talán a legszebb jelenséget a Homburg ezred közkatonái mutatták: ők egy napi kenyéradagjukkal segélyezték az éhezőket. Érdemes a tanácsülés jegyzőkönyve szerint megemlíteni, hogy „ezen szelíd ember szeretetből származó, bár igénytelen, de áldozatteljes adomány méltó köszönettel vétetett, és a jövendő kor emlékeztetésére jegyzőkönyvbe igtattatni rendeltetett." A város kultúrintézményei közül a kaszinó egy hangverseny jövedelmével, 269 Ft 50 krajcárral, a műkedvelő társaság szintén jelentős összegű segéllyel sietett a nyomor enyhítésére. A városi hatóság már szeptember 6-án kezébe vette a tűzkárosultak sorsának enyhítését, bizottságot küldött ki a tényleges kár megbecsülésére. Ennek a bizottságnak tagjai voltak a Palotai külváros felső részén Hamvasy Imre és Braun József, a Palotai külváros alsó részén Éder Peregrin és Réh Lipót, a Tóvárosban pedig Gilly János és Fonta Károly. Megbízta azonkívül König József tanácsost, Orsonits Imre, Námessy Ferenc, Szépeit Mihály, Akter Mihály, Zelke Kristóf, Horváth Zsigmond és Harsányi Imre választott polgárokat, hogy lakásadásra szólítsák föl a le nem égett háztulajonosokat, és vegyék jegyzékbe, ki és mennyi embernek hajlandó szállást adni. A nép jósága be is fogadta a hajléktalanul maradt polgártársakat, és megosztotta velük kenyerét, de még ezen felül is bőségesen szál-