Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
nem ismétlődött, a juhászok évtizedeken keresztül megtartották nálunk ünnepüket, ma azonban ez a szokás is - mint a régi idők annyi emléke kiveszőben van. Székesfehérvár 1839-ben talpon állott, hogy az ősi alkotmány által a szabad királyi városokat megillető kiváltságáért az országgyűlés színe előtt felszólaljon. Ismeretes, hogy a rendi alkotmány idejében - tehát 1848 előtt - az országgyűlés negyedik rendjét a szabad királyi városok alkották, ámbár a kiküldött követek szavazatára nem sok súlyt helyezett az elnökség. A jogos kiváltságot megtámadó sérelem az ország többi városát felírásra készteté 1839-ben, Székesfehérvár ekkor ezt mondotta ki határozatában: „Minthogy az országgyűlési eddigi tapasztalás azt bizonyítaná, hogy a negyedik rend követeinek országgyűlési kijelentései bár kihallgattatnak, s a végzések döntésére az elnökség által a törvény értelmében nem számláltatnak más részről, mivel O Felsége a törvények legkiválóbb őre lévén, a haza rendéinek törvényes igazaiban való fenntartása esküdt ígéreténél fogva is legbiztosabban várható, ugyanazért O Felségéhez oly tartalmú legalázatosabb felírás szerkesztessen, hogy az országgyűlési rendek szavazatja számlálásában az eddigi - nem tudjuk mi okból történt - visszaélést megszüntetvén, személyes jelenlétének helytartóját a törvény megtartására legkegyelmesebben utasítani méltóztasson, egyszersmind a többi szab. kir. városok is szólíttassanak fel, hogy ez értelemben ők is fölírást felterjesszenek, és a közelebbi országgyűlésen követeiknek meghagyják, hogy az országgyűlési szavazati jogot teljes kiterjedésében használják, és abba magukat tettleg behelyezvén, fenntartsák." 51 1833-ban készült a Flórián szobor, mégpedig Szigl Gáspár székesfehérvári polgár állíttatta. Ne gondoljuk azonban, hogy csak ez idő óta vezetnek a városból körmenetet - a szoborhoz, hisz a városnak ez a fogadalmi napja sokkal korábbi időben gyökerezik. 1780-ban már úgy intézkedett Sellyei Nagy Ignác püspök, hogy Flórián napkor a volt karmelita templomban legyen a körmenet, mert a nép a tűz elhárítása érdekéből nagy súlyt helyez ennek a szentnek közbenjárására - „cum populus in patrocinio Sancti huius ad evertenda incendiorum pericula magnam reponat fiduciam." Tizenöt év után viszont maga a város tesz panaszt, hogy a körmenetet a plébánosok elhanyagolják, pedig a hatóság ezt az üdvös szokást fönn akarja tartani. 52 Az 1843-ban dühöngött nagy tűz - amelyről majd a maga helyén fogunk szólani - végleg meghonosította azután Székesfehérvárnak ezt a fogadalmi napját.
