Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

rendelkezését, amely kitiltotta a zsidóságot falai közül. Az érdekes határozat így szól: „Voksok többségével elhatározatott, hogy 1) az itt letelepedni kívánó zsidó erkölcsi jó magaviseletét hiteles oklevelekkel kell megmutatni; 2) minden egyes zsidó család 6000 ezüst forint tulajdon értékét bebizonyítani, az ebbeli csalárdság esetében elvesztvén az itt lakhatást és a befizetett váltságdíjat; 3) a lakhatást nyert zsidó család maga és származottjai váltsága díjául a városi pénztárba 400 ezüst forintot letenni, itt lakása alatt pedig évenkint a zselléri és a reá esendő kereskedői adót megfizetni tartozzon, - szabadságában állván 4) a betelepedésre engedelmet nyert zsidónak a városban akárhol lakni; 5) minden ingatlan javakat és a városi királyi haszonbérleteket haszonbérbe kivenni; 6) mindennel, de csak nagyban, kereskedni is; 7) a mostani gazdálkodás rendje mellett három fejős teheneket a rendes adó mellett a legelőn járattatni; ellenben tiltva marad az itt lakó zsidóknak ingatlan javakat itt szerezni vagy zálogba venni, a polgári, vagy céhbeli jogokkal összekötött mesterségeket űzni, vagy apró kereskedést folytatni."

40 Ez a szokatlan határozat hosszú perpatvarnak lett szülője. Say Istt/$,,<$v t*s AJ/C </ à-Aïs <» u ji. , V cr f í>£ /v-fr^cr *p *SV *S 4 /^.j^^a.y^-y ^'^^ w/£sv•*e^e> J,A & -AA zsidók letelepedését feltételekkel engedélyező' városi tanácsi határozat 1837. október 9.