Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

pedig karóba húzták. A dühöngés és kegyetlenség az orvosok és a megyék tisztviselői ellen irányult, nemkülönben az urak ellen, akik közül nem egyet pusztítottak el iszonyú kegyetlenséggel. Megtette a lázongó nép azt, hogy elevenen megégette, vagy megcsonkítva földbe ásta és éhen halni engedte, vagy pedig darabonként vagdalta össze e fanatizmus szerencsétlen áldozatát. A zendülésnek csak a kiküldött katonai erő és báró Eötvös királyi biztos rettenetes szigorúsága volt képes véget vetni, ki rögtönítélő bírósággal 150 embert felakasztatott a félrevezetett tömegből.

7 Érdekes, hogy ennek a kolerazendülésnek történetéhez mint szemtanú, székesfehérvári ember is szolgál adatokkal. Hanekker Ferenc, Fejér vármegyének tisztifőorvosa, ekkor orvosszigorló volt, és ezen minőségben Felső-Magyarország falvaiban teljesített szolgálatot. Az ázsiai magyar, Horvát István gyermekeit tanította medikus korában, és hálás szívvel fordult hozzá leveleiben akkor is, midőn Székesfehérvár ezen nagy emberének családjától megvált. Leveleit a Nemzeti Múzeum őrzi Horvát István hagyatékában, és a tárgyunkra vonatkozó igen érdekes levél, amelyet eddig senki sem közölt, így szól: Lőtsén, 16. Aug. 1831. „Tekintetes Úr, Drága Pártfogóm és jótevőm! Ha valaha tettemet megbántam, ezt most kell tennem, mert olyan környülállások közé vagyok szorítva, melyek sem ide, se oda ereszthetnek. 1-ször Neumarkra nem mehetek, mert a Cordoniális Katonaság nem bocsájt Galíciába. Lőtséről ki nem merek menni, mert a környék tűzben áll. Jajj a Földes Uraknak, papoknak és orvosoknak! Hétfőn, a múlt héten gróf Csákyt, a főispánt is megütögették secretáriusával együtt, és ha a mellette levő falubeliek nem pártolják, halálfi lett volna belőlük. És ezen lázadás - majd bátran mondhatom, hogy - egyedül csak gróf Csáky jószágán és Máriássy jobbágyai között támadt s folytatódott. Gróf Csákynak minden tisztjeit, néhányat kivéve, a kik lépést válthattak, rész szerint agyonütötték, rész szerint módfelett megsebesítették. Agyonvertek egy papot Odorinban, egy zászlótartót Kluknóban. Máriássynak minden kastélyát a benn lévő holmival együtt úgy elpusztították, hogy kövön követ nem hagytak. Minden ember, a ki életét szereti, Lőtsén van. Forr a katonaság a lázadók megfogásában, 96-ot fogtak meg már. Rémítve futnak a Földes Urak szét az erdőben, vivén magukkal famíliájukat, amelynek ha egy tagját megfoghatják a lázadók, villára tűzik és addig hor-