Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

IV. A NEGYEDIK ÉVTIZED 1830-1840 Az 1830-i országgyűlésen Vass János polgármester és Bauer György tanácsos voltak Székesfehérvár követei. Nagyon jól mondja erről az országgyűlésről egyik történetírónk, hogy „az ellenzéknek ama törekvése, mely a nyolc százados rendi alkotmányt a kor követelményei szerint törvényes úton akarta átalakítani, a nemesi kiváltságaihoz még mindig ragaszkodó többség ellenkezése miatt meg nem valósulhatott." Ebben a nagy küzdelemben Székesfehérvár követei csak passzív szerepet játszottak, hiszen a szabad királyi városokat mindenkor háttérbe szorították az alkotmányos küzdelemben. Midőn az országgyűlés Ferenc császár életében megkoronázta fiát, V. Ferdinándot, a koronázás ünnepét Székesfehérvár is megülte. A jegyzőkönyv tanúsága szerint október 10-én volt az ünnepség, melyre a város tíz akó bort vett, a díszítés és fellobogózás pedig 15 forintba került.

1 1830-ban püspöki installációt is tartottak Székesfehérvárott. Horváth János, a hatodik püspök rendkívül zenekedvelő volt, és a művészet minden ága iránt lelkesedett.

2 Történeti szempontból említést érdemel, hogy installációja alkalmával adományozta Ferenc király a káptalannak azt a jelvényt, amelyet ma is viselnek tagjai, és amely vörös-zöld szalagon függő nyolcszögű keresztet ábrázol. Horváth János bőkezű főpap volt, aki jótékonyságában nem ismert különbséget. Székesfehérvár kórházának gyámolítására 1000 forintot adott, és hazafias érzületének nagyságát az a két tény bizonyítja, hogy a papnevelőben a magyar törvények kötelező tanításáról intézkedett, a 19. gyalogezred nálunk tartózkodó növendékeit pedig évenként 60 forint jutalommal ösztönözte a magyar nyelv tanulására. Nagy dicsősége volt, hogy az egyházi szónoklat terén alig közelítette meg őt valaki a kortársak közül, és Kölcsey is úgy nyilatkozott róla, hogy a magyar nemzet büszke lehet Horváthra szónoki tehetségéért. Midőn 1835-ben országgyűlésre indult, útközben, váratlanul érte őt a halál. Ezen évben volt a szokásos tisztújítás is városunkban.

3 A jegyzőkönyv tanúsága szerint polgármester lett Vass János, főbíró Say István, tanácsosok Debnár Márton, Boros Imre, Bauer György és Haáder Pál, kapi-