Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
A magyar szellem felébredésére az országos indítóokokon kívül nemileg helyi körülmény hatott. Az előző évben megnyílt a ciszterci gimnázium, az intézet színmagyar érzést és gondolkodást hozott, mely a tanulókról a szülőkre is átszállott, Kulcsár István magyar színielőadásai, amelyeknek emléke megmaradt, hogv azután 1814-ben is ápolja a magyarság tüzét. Ezek azok a tényezők, amelyek üdvösen befolyásolhatták a hatóság fenti elhatározását. Kulcsár István még az intézkedés előtt itt volt városunkban, április 23-tól május 25-ig tíz előadással szolgálta a magyar színművészet ügyét. Az előadott művek jegyzéke szerint az első darab István, a magyarok első királya volt, búcsúzóul pedig május 25-én a Fejedelem titkos utazása című darabot adták elő. Találunk azután a műsorban Schiller drámát, a magyar vonatkozású színművek közül pedig Attila halála, Hunyadi János a szendrői várban, Tündérkastély Magyarországban érdemelnek említést. 24 Kulcsár távozásával ismét megérkezett falaink közé a német színjátszó együttes, mert az előző években bőségesen kapott pénzt Székesfehérvár német népétől. Erről a jövedelmi forrásról a német társulat nem akart lemondani. Hübler, majd Propszt Lipót, később Hoch nevű német színigazgató játszott nálunk társulatával, de azt a hatást, amelyet Kulcsár István ért el, többé már nem tudta megdönteni. 25 Kulcsár István november 20-tól december 28-ig élénk pártolás mellett tartott ismét előadásokat, melyek az előzők méltó folytatásai voltak, és még inkább megerősítették a magyar színészetet, a magyar kultúra ápolóját. A Kulcsár féle társulat ezen újabb szereplése során megismételte az Isti?án, a magyarok első királya című darabot, melyet Katona József írt. A Szent Szövetség éve, az 1815. esztendő nagyon simán múlt el Székesfehérvárott. A mindenkor lojális érzelmű lakosságra nem volt hatással az Ausztriát és Magyarországot egybeolvasztani akaró törekvés, amely ekkor indult meg, hogy azután 1825-ben bukáshoz jusson. Egy jegyzőkönyv az 1815-ben tartott patikavizsgálatról szól. Fontos ez a jegyzőkönyv azért is, mert az akkor létezett három gyógyszertár berendezését, forgalmát ismerjük meg belőle. A helytartótanács rendelete szerint a városi főorvoson kívül a vármegyei tisztifőorvos, Nóvák József szintén tagja volt a vizsgálóbizottságnak. 26 1816-ban hangversenyt tartottak falaink között. A levéltár írásai szerint ezt Hahner Makarius, a megyebeli muzsika direktora rendezte, mégpedig olyan fényes anyagi eredménnyel, hogy a jövedelem 700 forintot juttatott a városi kórház pénztárának. Hahner Makarius kikötötte, hogy ezért az összegért a muzsikusok ingyen gyógyításban részesüljenek a kórházban. 27
