Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK

hitre tért át, és mint Nurin effendi, ezredesi ranggal Szulejmán basa vezérőrnagy hadsegéde lőn. Kinevezési okmánya fönnmaradt. 1270-ben (vagyis 1853-ben) állította ki a császári Ottoman hadsereg szeraszkere; Haszán Riza, Krecsmarik János fordításában ez így szól: „Tisztelt Nurin effetrdi! Nyilvánvaló képzettséged és arravalóságodnál fogva részedre a császári hadsereg szárnysegédi (kolaszi) rangja adományoztatván Szulelmán Revikpasa vezérőrnagy mellé osztattál be. Mindenesetre töltsd be híven hivatásodat, s buzgón igyekezzél lelkiismeretességednek és hűségednek bizonyítékait szolgáltatni." Ez a kinevezési okmány végleges otthont adott Lórodi Eduárdnak a sokat hányatott életért, de egyúttal sorsát is megpecsételte. Ez az oklevél adott szerepet Lórodinak a krími háborúban, és ez ásta meg a sírját is Ázsia földjén. * A krími háború a történelemből eléggé ismeretes. Tudjuk, hogy Oroszország ekkor akart döntő csapást mérni az oszmán birodalomra, azonban Anglia és Franciaország, úgyszintén a piemonti királyság gátat vetettek a hódító törekvés elé. A krími hadjárat legnagyobb eseménye Szebasztopol ostroma volt az egyesült hatalmak részéről, melyek Balaklava, Inkennaim és Eupatoria mellett vívott véres csaták után vonultak Szebasztopol elé. A hosszú ostrom alatt vitézül védte az orosz a hatalmas erősséget, amelyre 874 ágyú hullatta gyilkos golyóját, végre is sikerült a bevétel. A krími hadjáratnak tudvalevőleg a párizsi béke hozta meg a végét, 1856. március 30-án. A krími hadjáratról Lórodi naplójegyzetei megmaradtak. Ez is ceruzával írt, negyedrét alakú kis füzet, amelynek betűi bizony már elmosódtak, és a már tárgyalt naplóhoz hasonlóan csak töredékes módon engedik megvilágítani írójának átélt szereplését. A napló 1854 márciusában kezdődik, az utolsó bejegyzés pedig 1856. március 17-én olvasható, midőn Lórodi a török hadsereggel Konstantinápolyba visszatér. Találunk benne angol, török és francia följegyzést, de a legfőbb mégis csak magyar nyelvű; egyúttal a krími hadjárat szereplőivel, a török hadseregben küzdő magyarokkal, Lórodi népszerűségével és az egyesült hatalmak hajóhadával ismerteti meg az olvasót. A legfontosabb följegyzések a következők: 1854. ápril. 3. Aleppóból jövő önkéntesek. Megyek megnézni lovon, fegyveresen. Néha egy hétig is tanácskoznak, míg csak megmondják, hová menjünk.