Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK

tem; itt csak annak konstatálására szorítkozom, hogy távozásakor változtatta meg az eddig viselt nevet, és mint Lórodi Eduárd hűséges társa maradt Szemere Bertalannak. * Fontos történelmi esemény, hogy Világos után szerepe volt a korona elásásában. Szemere tudvalevőleg már Szegeden hozzá akart fogni az elásáshoz, de tovább vitte magával a nehéz, 1608-ban készült pántos ládát, amelyben állítólag fontos okmányok is voltak. Nagyváradon, Aradon, Lúgoson és Karánsebesen keresztül végre Orsovára ért, ahol a Dunába akarta dobni a ládát, de Hászmán, Grimm és Lórodi ellene szegültek a vakmerő tervnek. Egressy Gábor kocsiján ekkor az Oláhország felé vezető útra vitték a koronát, és itt olyan helyen ásták el, amely egy megjelölt fával és egy szomszédos híddal háromszöget képezett. A hagyomány úgy tartja, hogy Lórodi mondotta meg Viddinben Kossuthnak és bizalmas környzetének, hogy a korona elásása megtörtént, és le is írta azt a helyet, ahová a nemzet kincsét elrejtették. Ez alapon avval gyanúsították Lórodit, hogy ő volt az áruló, noha ma már teljesen tisztázott dologgal áll szemben a história. Az árulás vádja nem illeti meg Lórodit, sem pedig az elásásnál jelen voltakat, de nem volt áruló gróf Batthyány Kázmér és gróf Teleki László sem, akik közül az első még Viddinben, az utóbbi pedig Párizsban értesült a rejtett helyről. A koronát kutató katonai bizottságot Vargha Isván vezette nyomra, akit Kossuth titkos ügynökként küldött Magyarországba. Szemere Bertalan az emigráció alatt értesült a korona feltalálásáról, és emlékirataiban Hászmannak Amerikából küldött izenetét közli, amely szerint hat pontot hozott fel a szóbeszéd Lórodi Eduárd árulásának bizonyítására. Ez a hat pont a következő: 1. Lórodi mondotta meg a rejtekhelyet Kossuthnak Kiutáhiában. 2. Hászmánnak többször előhozta, különösen midőn Amerikába együtt utaztak, hogy a fölfedezés által mind maguknak, mind pedig az emigrációnak nagy hasznot és jutalmat szerezhetnek. 3. A titkot nem őrizte meg, hanem mindenkinek elmondotta Amerikában. 4. Titokban egyezkedett Kossuthtal, s tőle küldetést és pénzt (900 dollárt) kapott Stambulba. 5. Úgy egyezett meg Hászmánnal, hogy Stambulból selyemkereskedést fognak kezdeni Amerikába, azonban semmit sem tett, és a 900 dollárt is adósságainak kifizetésére fordította.