Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

nagyobb ismétlődésekkel 1817-ig elhúzódott, és amelynek hullámai Székesfehérvárt is többszörösen megingatták, távolabb esik városunk történetétől, így annak részletes ismertetését mellőzöm. Csupán azt említem, hogy Nóvák József vármegyei tisztifőorvos Székesfehérvárott írta meg terjedelmes jelentését a móri földindulásról, és itt volt székhelye annak a bizottságnak is, mely a földrengést tudományos munkában feldolgozta. A helytartótanács ugyanis Kitaibel Pál, Tomcsányi Ádám és Fabriczi Lajos egyetemi tanárokat küldötte ki, s ők latin nyelvű munkában számoltak be vizsgálódásuk eredményéről. Természetes, hogy véleményük csak a tapogatások körében mozog, de annyiban érdekes, hogy Székesfehérvár szomszédságának két természeti kincsét, a DuzzogóX és az Ágnes forrást ekkor írták le először tudományos alapon. A móri földrengés tanulmányozásával legutóbb Réthy Antal foglalkozott, és igen értékes dolgozatában sok tanulságosat mond el olvasóinak.

39 Az 1810. évi nemesi felkelés zászlója