Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

gébe lettünk beszállásolva. Egy ronda kis házikó állott ott, hol most a díszesen kiépített nőnöveldében szelíd nénikék oktatják a leánykákat. Az őrterem mellett pár lépcsővel mélyebben feküdt a sajátságos fogház, melybe el levénk zárva, künn 20-30 fiatal szluini határőr sajátságos üvöltéssel énekelte éjjel-nappal a szerb hős, Kralevics Marko dalát, benn semmi egyéb bútor, mint a puszta deszka prices. Azonban paptársaink itt sem feledtek el, mihez pedig akkoriban nem csekély bátorság kellett. Megjött a belvárosi plébános helyettes ­most prépost kanonok - Matuska János, s vigasztalt, bátorított; megjött kivált az erélyes sz. Ferenc rendi gvárdián, páter Bogyó Bertalan s hozott pokrócokat, ételt, italt felfrissítésül. Midőn a határőrök be nem akarták bocsátani, egy, Jellasich bán nevével aláírt levelet mutatott elő, s oly hévvel beszélt nyelvükön, hogy tág ajtót nyitottak számára. Augusztus 19-én valóban ki lettünk hallgatva, de vagy vádunk nem nyújtott elég okot statáriumra, vagy mivel a Jablonovszky dandárnak rögtön el kellett Kotriárom felé vonulnia, ügyünk el lőn halasztva, s tudatták velünk, hogy Pesten az Újépületben fogunk rendes hadi tör­vényszék elé állíttatni. Augusztus 21-én valóban Pestre indítottak ben­nünket. Ennek a szomorú utazásnak eredménye tudvalevőleg az a vérlázító ítélet volt, amelyet a bresciai hiénának törvényszéke ekképp hirdetett ki szeptember 5-én: Streith Miklós, boglári plébános és König Mór káplán, miután saját beismerésök s összevágó tanúvallomások által meggyőzettek, hogy a debreczeni konventnek april 14-iki hazaáruló nyilatkozatát a templom­ban nyilvánosan felolvasták s megmagyarázták, s a népet fegyveres fel­kelésre buzdították, különösen pedig König Mór, mivel lázító beszédben izgatott, Streith pedig, mivel a népet fegyverhasználatra oktatta, - a hadi törvényszék által kötél általi halálra ítéltettek. Ezen ítélet a főparancsnok által törvény útján megerősíttetett, azonban kegyelem útján oda módo­síttatott, hogy Streith Miklós golyó által végeztessék ki, König Mór pedig, tekintve fiatal korát, vagyonvesztésre s 1.5 évi várfogságra vasban ítél­tessék. Streithon az ítélet szeptember 5-én reggel 5 órakor fog végrehaj­tatni." Székesfehérvárnak egy klasszikusan képzett poétája latin versben emlékezett meg szegény Streith Miklós haláláról. Nyirák Ignác nagypré­post hagyatékában a többi között ezt a verset találták: Memoria optimi Amici Nicolai Streith parochi Boglarensis 7-a sep­tembris 1849.

Next

/
Oldalképek
Tartalom