Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

iknál érte, mégis rendeltetések helyén meg nem jelentek, hanem inkább elrejtezvén, a városban sem találtattak. A helybeli cs. kir. katonai fő parancsnokság rendelete folytán e városi tanács részéről minden lótulajdonosok komolyan intetnek, miszerint vévén az előfogati rendeletet, annak értelmében a kitűzött helyen és időben pontosan megjelenni kötelességüknek ismerjék; ellenkező esetben mindazok, kik a rendelet ellenére cselekedni merészkednének, szigorú büntetéssel fognak fenyíttetni. Kelt Székesfejérvárott, Július 23kán, 1949. Hadhalmy Pál polgármester. Prileszky András tanácsnok. Kolossváry Miklós helyettes városkapitány. „Hirdetmény. Méltóságos Gróf Falkenhayn cs. k. tábornok úr parancsánál fogva ezennel közhírré tétetik, hogy az esetben, ha valamely honvéd, ki mostanában a cs. kir katonaság közé beassentáltatott és fölesküdött, megszökne, tartozik az olyan katonát mindenki elfogni, a miért a fogópénz 24 pengő forintokkal az elfogónak meg fog fizettetni. Kelt Székesfejérvárott, 1849. évi szept. 6-án tartatott tanácsülésből."

17 „Hirdetmény. Méltóságos gróf Falkenhayn tábornok úrnak és e városbani katonai kormányzónak meghagyásából közhírré tétetik, hogy Az osztrák hadvezetőség elrendelte a város éjszakai kivilágítását. 1849. augusztus 22-i tanácsülési jegyzőkönyv.