Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

vánt, Székesfehérvár képviselőjét nevezte ki hozzánk kormánybiztos­nak. Batthyány azonnal intézkedett Zsömböry útján, hogy ha az ellen­ség közelednék, meneküljön a tisztikar és vigye magával a város iromá­nyait, pénzkészletét. Elrendelte, hogy a császári seregnek szóló minden levelet tartson vissza a posta, és a városi hatóságnak kézbesítsen, a magyar sereg megérkezéséről pedig sürgős értesítést kívánt. A függet­lenségi nyilatkozat nagy örömet keltett. A jegyzőkönyv szerint azonnal kimondta a tanács, hogy a Gaál Eduárd által betiltott közgyűlést össze­hívja, s addig is elrendelte, hogy „a magyar nemzet függetlenségi nyilat­kozata, úgy az országkormányzó szózatos és minden egyéb magyar hir­detmények tüstént falragaszokban köztudomásra tétessenek." Kiragasztották Irányi Dánielnek 1000 példányban nyomtatott felhí­vását is, melyben népfölkelésre buzdít minden magyart. 4 Május l-jén volt a nevezetes közgyűlés, mely a nemzeti zászlókkal gazdagon fellobogózott város hazafias örömét hirdette. A bizottsági ta­gok teljes számmal, ünnepi ruhában jelentek meg, előkerült a sokáig nélkülözött trikolór is a gomblyukakban, és falrengető éljenzéssel üdvö­zölte az egész közgyűlés a nagy eseményeket. Egyhangú lelkesedés között határozták el, hogy Székesfehérvár hó­dolatát Zsömböry Ede útján fejezi ki a város Debrecenben Kossuth előtt; visszahelyezték a régi törvényes állapotot, melytől Gaál Eduárd megfosz­totta Székesfehérvárt; azonkívül intézkedett a közgyűlés, hogy a nem­zetőrség újra felállíttassék. Lefoglalta továbbá gróf Zichy Ödön házát, zár alá vette mint városi vagyont, és a királyi biztosnak minden intézkedé­sét törvénytelennek nyilvánította. Nagyon természetes, hogy a hazafias érzület külső jelekben is megnyilvánult, és a fekete-sárga színt minden középületen piros-fehér-zölddel cserélték ki. Zsömböry Ede hűségesen megfelelt kiküldetésének, és a következő feliratot adta át Debrecenben Kossuthnak: „Az osztrák sereg szabadságölő járma minket négy hónapig tartván lenyűgözve, szabadulási bizalmunkat az örökkévaló Isten igazságossá­gába helyeztük, és magyar seregünknek, melyben majd minden csalá­dunk vérei harcolnak, vitézségéből s a képviselőháznak Önben, Kor­mányzó Úr!, központosított tántoríthatatlan hazafiságából reményltük. És a megújult tavasszal felvirult reánk is az örömnap, hogy a hit­szegő ellenségnek városunkbóli gyáva megszökésének néhány napja után ismét nemzeti kormányunk magyar rendeletét hirdethetjük köz­gyűlésünkben! A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata, melyet Kormányzó Úrnak folyó évi ápril 20-ról Debreczenben 5907. e. szám alatt kelt rende-

Next

/
Oldalképek
Tartalom