Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

vánt, Székesfehérvár képviselőjét nevezte ki hozzánk kormánybiztosnak. Batthyány azonnal intézkedett Zsömböry útján, hogy ha az ellenség közelednék, meneküljön a tisztikar és vigye magával a város irományait, pénzkészletét. Elrendelte, hogy a császári seregnek szóló minden levelet tartson vissza a posta, és a városi hatóságnak kézbesítsen, a magyar sereg megérkezéséről pedig sürgős értesítést kívánt. A függetlenségi nyilatkozat nagy örömet keltett. A jegyzőkönyv szerint azonnal kimondta a tanács, hogy a Gaál Eduárd által betiltott közgyűlést összehívja, s addig is elrendelte, hogy „a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata, úgy az országkormányzó szózatos és minden egyéb magyar hirdetmények tüstént falragaszokban köztudomásra tétessenek." Kiragasztották Irányi Dánielnek 1000 példányban nyomtatott felhívását is, melyben népfölkelésre buzdít minden magyart.

4 Május l-jén volt a nevezetes közgyűlés, mely a nemzeti zászlókkal gazdagon fellobogózott város hazafias örömét hirdette. A bizottsági tagok teljes számmal, ünnepi ruhában jelentek meg, előkerült a sokáig nélkülözött trikolór is a gomblyukakban, és falrengető éljenzéssel üdvözölte az egész közgyűlés a nagy eseményeket. Egyhangú lelkesedés között határozták el, hogy Székesfehérvár hódolatát Zsömböry Ede útján fejezi ki a város Debrecenben Kossuth előtt; visszahelyezték a régi törvényes állapotot, melytől Gaál Eduárd megfosztotta Székesfehérvárt; azonkívül intézkedett a közgyűlés, hogy a nemzetőrség újra felállíttassék. Lefoglalta továbbá gróf Zichy Ödön házát, zár alá vette mint városi vagyont, és a királyi biztosnak minden intézkedését törvénytelennek nyilvánította. Nagyon természetes, hogy a hazafias érzület külső jelekben is megnyilvánult, és a fekete-sárga színt minden középületen piros-fehér-zölddel cserélték ki. Zsömböry Ede hűségesen megfelelt kiküldetésének, és a következő feliratot adta át Debrecenben Kossuthnak: „Az osztrák sereg szabadságölő járma minket négy hónapig tartván lenyűgözve, szabadulási bizalmunkat az örökkévaló Isten igazságosságába helyeztük, és magyar seregünknek, melyben majd minden családunk vérei harcolnak, vitézségéből s a képviselőháznak Önben, Kormányzó Úr!, központosított tántoríthatatlan hazafiságából reményltük. És a megújult tavasszal felvirult reánk is az örömnap, hogy a hitszegő ellenségnek városunkbóli gyáva megszökésének néhány napja után ismét nemzeti kormányunk magyar rendeletét hirdethetjük közgyűlésünkben! A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata, melyet Kormányzó Úrnak folyó évi ápril 20-ról Debreczenben 5907. e. szám alatt kelt rende-