Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

Az „Életem és élményeim" című munkában ezen sorokkal fejezi be elfogatásának leírását Fiáth Ferenc: „Horváth a megyeház egy részéből kaszárnyát és kórházat akart csinálni. Nem volt még ugyan hivatalos ál­lásom, de mégis sikerült ezt megakadályoztatnom, valamint azt is, hogy a fejérvári magistratust befogják, s hogy a megyei eltávozott tisztikar vagyonát lefoglalják." Ez mind tény, és Fiáth békülékeny, nem bosszú­álló, hanem inkább csendesítő közreműködésének eredménye volt. Fiáth Ferenc elfogatása Székesfehérvár lakosságának, különösen pe­dig a nemzetőröknek élelmességét és bátorságát jelenti, mert az ellenség által megszállott városban, a katonaszuronyok között ilyen vakmerő tett végrehajtása bizony nem volt kicsiny dolog. Fiáth Ferenc megmenekülése után Petrichevich Horváth ezredes, aki a katonaság parancsnoka és a polgári hatóság ellenőrzője volt, egyre­másra küldözte rendeleteit Székesfehérvár tanácsához, és a szegény vá­ros, mert nyakán ült a katonaság, mit tehetett mást, mint hűségesen teí­jesíté azokat. A püspöki palotából, ahol székhelye volt, már január 7-én betiltotta a közgyűléseket, és elrendelte, hogy a tanácsülésekről az oda nem tar­tozó idegen elemek kiutasítandók, és szavazati joguk csupán a rendes tanácsnokoknak legyen. Megkövetelte, hogy a tanács minden nap ülést tartson, melyre az eltávozott tagok szigorú rendelettel visszahívandók. Német nyelvű levelét a városi tanács magyarra fordította, és 500 pél­dányban falragaszokon vagy házhoz küldve értesíté tartalmáról a la­kosságot. Bekövetelte azután a város hiteles térképét, és Zichy Ödön há­zának, a mostani Magyar Király Szállónak kulcsait, úgyszintén az ebben a házban levő Zichy Domokos féle lakást is kinyittatta, a szobákba pedig katonaságot helyezett. 5 A katonai zsarnokság vasvesszeje abban a rendeletben sújtotta leg­inkább városunkat, amelyet a jegyzőkönyv január 9-én így őrzött meg a késő utókornak: „A tanács katonai hatalom alá rendeltetvén a következőket telje­sítse. a. hogy a Cs. kir. katonaság élelemmel s elszállásolási ellátásáról, úgy a hadiadó behajtásáról gondoskodjék. b. O Felségének, Ferdinánd császár testvérje, Ferencz Károly és trón­örököse, Ferencz József, valamint Herczeg Windischgrätz tábornok úr nyi­latkozatait megküldvén, azokat hivatalos úton s a templomba a szó­székről a közönséggel tudassa. c. Hogy a rögtönítélő bíróságot azonnal kihirdettesse mindazok el­len, rangkülönbség nélkül:

Next

/
Oldalképek
Tartalom