Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
tárábul is jutalmaztatni fog. Ha pedig valaki segítsége által a tűzoltás mellett életét vesztené, az olyan a város költségén megkülönböztetve fog eltemettetni, sírhalmánál emlékkő tétetvén, kisded árvái pedig, míg a szükséges élelem megkeresésére alkalmatosak lesznek, a városnak közgondviselése alá vétetnek. A kiütött tűz alkalmával mindenkinek kötelességei. 1. Azon utcákban, a hol a lajtok és fecskendők járnak, a jó rend fenntartására a városi jegyző és ügyviselő hivatalok ügyelendnek. 2. Éjjeli tűzvész alkalmával azon utcabeli lakosoknak, hol a lajtok és fecskendők járnak, minden ház előtt lámpást készen tartani ajánltatik, a tűzi szekerek házánál az egész éven át minden nap egy lámpással világíttatni rendeltetvén. 3. A fecskendőknek s lajtoknak minél előbb a tűz helyére való kivitelét szorgalmazni a városi hadnagynak kötelességül tétetik. 4. A lajtoknak késedelem nélkül a csatornában való megtöltésére a céh által kinevezendő két tobak, két tímár és két magyar varga mester, úgyszinte mindegyik három céhek közül tizenkét legény rendeltetik, az ezen munkára való felügyelés ezen három céh biztosainak meghagyatván. 5. Azon gondolkodás, hogy a csatornákban a zuglók megeresztésével elegendő víz legyen, a csatornák biztosainak meghagyatik. 6. A fecskendők kormányzásához különösen az ahhoz értő harangöntők, kolompárosok, puskások és lakatosok, egyátalában pedig mind ezen, mind más előforduló munkákra, úgymint a fecskendők körüli dologra, a tűz által károsodottak javai megmentésére s összvehordására, a tűz helyén közel levő kutakból való vízmerítésre, a vízi kannáknak rendben történendő kézre adására, a csáklyák s lajtorjákkal való munkálkodásra minden ember, ki keresztény kötelességén és szíve sugallatánál fogva szerencsétlen felebarátjának segedelmére járulni lelkesíttetik, felszólíttatik. 7. Az illető kormányzó urak által kijelölendő falak és háztetők lerontásához a kőmívesek, ácsok, füstfaragók, kőfaragók, téglások és cserepesek rendeltetnek. 8. A megyebeli sorompósoknak kötelességükké tétetik, hogy a csavargó és gyanús személyeknek elfogatását mindenkor, de leginkább tűzi veszély alkalmával eszközöljék. Egyébiránt mindenki felszólíttatik, hogy főképpen a tűztámadás idején és helyén, ha valamely oly férfiú vagy asszony személyt tapasz-
