Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

tait a Lövész Egyesület helyiségében tartotta a polgári őrség, melynek első nyilvános szereplése a nagyheti istentiszteleten való kivonulás volt. A polgári katonaság szervezésének üdvös pontja gyanánt említhetjük a magyar vezényszót. A tanács kötelezővé tette a magyar nyelv használatát, de a polgári őrség tagjai - az idő rövidsége miatt - nem tudtak alkalmas magyar vezényszókhoz jutni. Ezt a panaszukat mondották el a tanácsnak. A tanács csakis a felavatás parádéján és Szent István ünnepén engedte meg kivételesen a német vezényszót, de úgy látszik, maga sem tudott az utolsó nemesi felkelés magyar vezénylő szavairól, mert jegyzőkönyvében ezt a végzést olvashatjuk: „Ezen hiányoknak pótlására, melynél fogva magyar polgári katona honi nyelven nem kormány oztathatik, a Magyar Tudós Társaság megkéretni határoz tátott, hogy az ilyen kormányzási szótár nemléte esetében, annak megszerzése végett a nemzetiség érdekéből intézkedni méltóztasson." A Magyar Tudós Társaság válasza az volt, hogy „Kis Károly kapitány és hadtudományi rendes tag jelenleg a hadi gyakorlatok szabályainak magyar kidolgozásával foglalkozik, addig pedig ugyanazon úrnak a f. évben kijött hadi műszótára ajánltatik."

18 A polgárőrség zászlaja az maradt, amelynek felszenteléséről már az 1810. évnél szólottunk. Minthogy azonban időközben az egyik zászlóanya, gróf Zichy Jánosné meghalt, a tanács most ezt a védnökséget az elhunyt rokonára, gróf Zichy Györgyijére (sz. grófPálffy Ludovikáxa) ruházta át.

19 A zászlószalag felszentelése fényes ünnepséggel történt 1844. október 5-én, és erről egykorú színnyomatú kép is fennmaradt. A kép közepén díszbe öltözött magyar ruhás urak és nők, katonatisztek üdvözlik a zászlóanyát és kísérik a nemzeti zászlóval ékesített sátorba. A polgárőrség tagjai díszruhában állanak, körülveszik az oltárt, melynél az istentisztelet és a prédikáció volt. A kép fölött kisebb kivitelben a Megyeház tér látható, hol a polgári őrsereg első kiállása volt 1843. augusztus 16-án. Érdekes, hogy az egész Megyeház tér megtartotta alakját, az épületek is ugyanazok, mint ma, csupán a Ferenc József Nonevelo, az akkori Farkasféle ház mellett hiányzik az emeletes ház, és helyén egy alacsony katonai őrház látható. A főkép alatt a Városház tér színnyomatú képe van megörökítve avval a jelenettel, mikor a polgári őrség 1843. augusztus 17-én esküt tett. Az egész kép négy sarkán a Püspöki Palota, a Ciszterci Rendház, a mai Magyar Király Szálló látható, oldaldíszítése pedig két polgárőrségi tiszt és két alak a legénységből szolgáltatnak. Kisebb csoportra osztott őrség menetgyakorlatai, zászló- és fegyvercsoportok övezik az egész képet, amelyet legfelül az ország, a város és a vármegye címerpaj-