Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
VIII. A 18. század utolsó évtizede Székesfehérvárott 1790-1800
A nemesi fölkelés szétoszlására vonatkozólag igen érdekes az a napiparancs, melyet a megyei levéltár írásai között találtam. Báró Luzsénszky Józsefezredes írta 1797. december 31-én a következőket: „Földerülvén karácsony havának 30-ik napja, az Nemes Vármegye rendelése szerint 10 és 11 között egész parádéban a nemes sereg Méltóságos Óbester úr kvartélja előtt rendben állott, az honnét az nemes sereg egy része által az Méltóságos Óbester úr vezérlése alatt egész pompával az zászló, a Nemes Vármegye házához bevitetvén, holott az egyben gyűlt rendek a palotából lejövén, az két méltóságát, úgymint Óbester és Major urakat nagy tisztelettel fogadván, az zászló előttük fölvitetvén, az rendes gyűlés szobába bementenek, az holott Consiliárius és viceispán Marich úr megköszönvén a tiszt urak és az felkelt nemes katonaság minden tett fáradozását, az zászlót az szokott helyre letették, az katonaság pedig azon helyre visszamenvén, az honnan elmozdult, az hátra maradt nemes katonasággal magát egyesítvén, az Nemes Vármegyének mindkét viceispánjai azon helyre megjelenvén, csakhamar az tiszt urak és minden alsóbb felsőbb katonaság hív szolgálatját élő nyelvvel megköszönvén, az egész nemes sereg elindult kvártéljaikra, minekutána az kapitány uraktól rendes helyükre jutottak, tisztjeiktől elbocsáttatván, eloszlottak." A napiparancs ezen historikus leírása nemcsak azért fontos, mert a parádé a mi falaink között folyt le, hanem annyiból is érdek fűzi hozzá Székesfehérvárt, mert saját katonái szintén ott voltak az ünnepélyes eloszlásnál. Székesfehérvár utcáinak elnevezéséről, topografikus viszonyairól tájékoztat bennünket az az írás, melyt a főgimnázium levéltárából szereztem. Az írás címe Delineatio piatearum és tulajdonképp tanácsi végzés, amelyet Spalts Istvánnak, az akkor királyi gimnázium igazgatójának küldött a hatóság. A Delineatio piatearum, az utcák elnevezése, Belvárosra, Budai és Palotai városra osztja Székesfehérvár területét: összesen 32 utcát sorol föl, mégpedig a Belvárosban nyolcat, a Budai külvárosban tizenhármat, a Palotai külvárosban tizenegyet. A tanácsi végzés szerint a Belváros utcái ezek voltak: Öreg, Közép, Harmadik, Lakatos, Vármegye, Öregtemplom, Karmelita és Bábsütő utca. Nézzük ezeket az utcákat városunk mai térképén, és vizsgáljuk a változást, amelyben elnevezésük átment. Bél Mátyás említi, hogy a régi várnak, tehát a Belvárosnak, három párhuzamos utcája van. A tanácsi végzésben felsorolt Öreg utca a mai Nádor utcának felel meg, a Közép utca idők múltával módosult Iskola utcává, midőn a kiváló épületek valának irányadók az elnevezésben. A
