Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

VI. Mária Terézia kora Székesfehérvárott 1740-1780

rült a lövőház, a domus iaculatoria a régi Lődöző (mai Ősz utca) helyére, nem tudjuk. E helyütt kiterjeszkedem egy kissé a Lövész Egyesület későbbi történetére is. 1768-ban a helytartótanács minden várost lövőház építésére utasított, és felsorolta azokat a nagy előnyöket, amelyek belőle a lakosságra háramolnak. A városi hatóság végzése szerint ez a leirat Székesfehérvárott tárgytalan, mert a domus iaculatoria megvan és virágzik. Valószínű, hogy ezen időn túl hanyatlásnak indult az egyesület, az épülete is megromlott, és a szükséges javítások miatt hosszabb időn keresztül nem szolgálhatott hivatásának. Erre enged következtetni a levéltár egy másik aktája, amely szerint 1788-ban a társaság javítás után újra kéri, hogy helyiségét megnyithassa. A javítás azonban nem sokat lendített a roskadozó épület során, mert négy év múlva lerombolták, és megütötték fölötte a dobot. 1792. július 27-én a lerombolt lövőház üres telkét kerteknek minősítette a hatóság, és az öt részre osztott térséget 1407 Ft 20 krajcár vételáron Schoeflin Rozália, Reiner Ferenc és Rauch János vásárolták meg. Érdekes fölemlíteni, hogy a levéltári hivatalos jegyzék szerint a lövőház régi kapuja is árverés alá került, és Rauch Antal vette meg 6 Ft 30 krajcárért. 1792-től nem volt lövőháza Székesfehérvárnak, csupán hagyomány említi, hogy 1810-ben a Széchenyi ucai Tar féle (15. sz.) házban lődöztek. Ez a nemes szenvedély 1826-ban éledt új erőre, midőn a mai helyiség megalakult. Erről majd a megfelelő helyen fogunk részletesebben szólani. Mária Terézia idejében a két nemesi fölkelésből is kivette Székesfehérvár a reá törvényesen várakozó részt. Tudjuk a történelemből, hogy az első nemesi fölkelés 1742-ben a Habsburg birodalom feloszlását gátolta meg, a másik viszont 1744-ben a magyar királynő férjének császári koronát szerzett. Ennek a két inszurrekciónak székesfehérvári története Fejér vármegyének nemesi fölkeléséhez kapcsolódik, hiszen a város katonáit a megyéhez osztották be, és megyei vezetés alatt, de városi zászlóval vonult a negyven főből álló székesfehérvári katonaság táborba. Ezen kapcsolódás miatt mind a város, mind a vármegye levéltárának ide vonatkozó anyagát felhasználtam, hogy a kép, amelyet Székesfehérvár szerepéről rajzolhatunk, annál találóbb legyen. Mária Terézia 1741. október 14-én rendelte az inszurrekció fölállítását, mégpedig a nemes lovasságon kívül a portális gyalogság is fegyvert tartozott fogni.

3 Ebbe a portális gyalogságba osztották a Fejér vármegyei gyalogosokkal együtt a székesfehérváriakat is, az egész inszurrekciónak