Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IV. A Rákóczi kor eseményei Székesfehérvárott 1703-1711

Március 9-én ismét Esterházy Antal tábornokhoz fordul a városi ta­nács, hogy a szőlők zavartalan munkálását és a bekövetkező szüretet en­gedélyezze. A latin nyelvű levél szerint a szőlőtulajdonosok száma na­gyon megfogyott, mert a sok zaklatás, a kurucok részéről tapasztalt sok bántalom miatt egyáltalán nem voltak képesek rendszeresen művelni szőlőjüket. Ez okból a tanács most már csak 100 Ft váltságdíjat ajánl, de teljes garanciát kíván, hogy a kuruc katonaság nem fogja a sző­lőmunkásokat megtámadni, és minden erőszakosságtól tartózkodik. Ki­köti, hogy Lőrinc naptól egész a szüretig akadálytalanul mehessen, de fegyver nélkül a lakosság a szőlőhegyre; szüretkor, amelynek határidejét 14 napra kívánják kiterjeszteni, a munkások és a szőlősgazdák vendégeit semmiféle támadás nem érheti. A vármegyei levéltár írásai között is van egy akta, mely a községek­re kivetett és a székesfehérvári várőrségnek beszolgáltatott élelmi cik­kekről szól, de egyúttal újabb világosságot vet a székesfehérvári katona­ság féktelen zsarolására. Ezen levél szerint 66 1709-ben a téli hónapok alatt 1653 mérő búzát, 1323 mázsa húst, 4170 mérő zabot, 1480 kocsi szé­nát, 400 kocsi szalmát, 480 öl tűzifát tartoztak a faluk lakosai beszol­gáltatni. Es ezen hallatlan zsarolás mellett még az a szégyenteljes dolog is előfordult, hogy a várőrség tisztjei a rendes fizetésen felül fejenkint egy falut követeltek maguknak, hogy annak lakosai a konyhát minden­féle élelemmel ingyen ellássák. 67 A városi levéltárban 1709-ről megtaláltam a hivatalos kimutatást, 68 amely érdekesen világítja meg, hogy a Rákóczi kor mennyi anyagi áldo­zatot kívánt Székesfehérvártól - természetesen a császári sereg részére. Eszerint ez volt a veszteség: készpénzben 2703 Ft, 262 ló ára 7860 Ft, 75 kocsié 1875 Ft, 669 marha 10 035 Ft, 1792 db tehén és borjú 17 920 Ft, 1027 db üsző 4108 Ft, 5848 db birka 8772 Ft, 2443 db bárány 1832 Ft 15 krajcár, 1966 db igavonó barom 14 660 Ft, 359 db igás ló 5385 Ft, 905 db megvásárolt és ismét elveszített ló 5430 Ft, 606 veszprémi mérő búza 9009Ft, 2486 mérő árpa, zab és köles 1243 Ft, a szántóföldeken felgyújtott búza 10 000 Ft, a pincékben 1302 akó bor 3906 Ft, a szőlőhegyen 2000 akó bor 6000 Ft, 1562 szekér széna 6248 Ft, a külvárosokban lerombolt 436 ház értéke 64 400 Ft, a felgyújtott malom és a szétrombolt városi téglaház ára 1300 Ft, 55 000 napszám sánckészítésnél, előfogatozásban, állandó ügyeletben 7500 Ft. Az összeg igen tekintélyes, mert bizony 191186 Ft-ot tesz ki. 1710-ben elült a harci zaj Székesfehérvár környékén. Vége a dunán­túli hadjáratnak, a kurucvilág letört az egész országban, nem csoda te­hát, hogy a székesfehérvári hatóság menteni akarta, amit tudott. Szen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom