Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

X. A 18. századi épületek, templomok és a város művészeti emlékei

A jezsuiták naplóit, melyek az egyetemi könyvtárban vannak, átol­vastam, és az építés különböző fázisairól a diárium adataiból a követke­zőket mondhatom: 1747-ben Ignác napkor volt a keresztföltevés ünnepe, amelyen nagy néptömeg vett részt. 1748-ban már igen előhaladt az építés. Mint a napló említi, több maecenas bőkezűségéből a templom homlokzatát be is me­szelték, tág ablakokkal látták el, és már elkészültek a templomhajó fest­ményei, csak még a kóruson nem volt semmi berendezés. Fölemlíti a főoltár freskóját, amely Nepomuki Szent János mennybemenetelét ábrá­zolja, a Szentháromság és a magyar kereszténység festményét, de a har­madikról, mely a keresztény vallás hatalmát érzékelteti, még mit sem szól. Ezen évben a templom bőkező alapítója újólag 500 forintot adott, hogy a padlót márványlapokkal lehessen borítani, egy ismeretlen szer­zetes adományból pedig öröklámpást szereztek. 1749-ről ez a följegyzés: „Jótevőink bőkezűsége folytán a kóruson, a templom oldalfalain és a szentélyben mindaz elkészült már, mi a festést és a vakolást illeti. Az új szószéket gyönyörű faragványok díszítik, és pe­dig jótevőink adományából, kiket testvéreink prédikációja buzdított adakozásra. Egy ismeretlen pap 200 forintot küldött szentségtartó készí­tésére." A következő évben készen volt már a főoltár, dúsan aranyozva, ol­dalain két angyallal, kik az Üdvözítőt imádják. Megemlíti a napló, hogy a kereszt- és Ignác-oltár képeit most festik, és a költségeket a nemes vá­ros viseli, a sekrestye is félév múlva készen lesz. 1751- ről ezt olvassuk: „A hívők nem csekély örömére teljesen elké­szült a Boldogságos Szűznek szentelt kápolna, hova ünnepélyesen hoz­ták a szobrot, mely a lorettói falakat érintette. Szent Alajos kápolnájában az utolsó ecsetvonásokat végzi a festő. A két oldalsó oltár, melyekre a nemes város 450 forintot adott, megfelelő dísszel már elkészült. A tető­zet, hogy évekig eltartson, megfelelőleg alakíttatott, a homlokzatra pedig kövekből díszítéseket alkalmaztak." 1752- ben készen állott az őrangyal és Szent Ferenc oltárfestménye, amely utóbbinak költségeihez egy székesfehérvári úr 100 forinttal járult. A Szent Alajos kápolnát díszes vasráccsal látták el, és 50 forinton egy igen szép márvány keresztkutat szereztek. 1753- tól 1756-ig tartott az új templom fölszerelése, majd ezen évben András napkor volt a fölszentelés, mégpedig óriási tömeg jelenlétében, mely a szomszéd falvakból özönlött a városba. Az egyházi szertartást a veszprémi nagyprépost végezte, és hatalmas beszédet tartott, amelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom