Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IX. Társadalmi és közéleti jelenségek Székesfehérvárott a 18. század második felében

ezen Királyi Városban levő Csapó Mester Emberek mindenkoron az Fölséges Helytartó Tanács által kiadott Pozsonyi Singhez szabott és Nékiek Nemes Veszprém Vármegye által authentice kiadott mértékkel éljenek. Ugyanezen mértékkel mért 46 Singh hosszúságra vessék szövő székjeikben az szürfonalat. Ezen 46 Singh hoszúságu fonálbul szövetett Szürposztóból kapcza szűr neve alatt semmit elvágni, vagyis lemetszeni ne merészeljenek. Az Kalloltatás alkalmatosságával ezen Végh szűrök fölöttébb ne fejérföldeztessenek, különben cselekedendők az Nemes Magistratusnak ezen esetben rendelendő Kemény büntetését el nem fogják kerülni." Hogy a céhek belső életében a nemzetiségi torzsalkodások is elég gyakoriak valának, erre nézve legjellemzőbb a magyar és német vargák között létrejött egyezség, amelyet 1758. július 14-én találunk a jegyzőkönyvben:

23 „Az Magyar és Német Vargák Nemes Magistratus által engetődött és helyben hagyatott elválások alkalmatosságával stipulatis manibus megegyeztek ilyen formán. 1) Az Originális Articulust a Nemes Magistratushoz föladgyák s annak párját mind a két fél sub authentico kiadatni kévánja. 2) Processiók alkalmatosságával mindaddig, miglen az Céhnek mostani zászlajában tart, egyik Procession az Magyarok viszik, másikán csupán az Németek és igy alternatim következendőkön is. 3) Az mostani Prothocollumból Német részrül való Mesterek kiirattassanak az új Prothocollumba, az régi (mivel abban több Magyar mesterek írva vannak) az magyar Céhnél marad. 4) Az régi Pöcsét az Magyar Céhnél marad. 5) Az mostani Céhládában találtatott 40 frt., mely pénzt kétfelé osztván, fele pedig az magyar részre adatik, úgy az szövétnekek és gyertyák, e mellett az Német részről Johann Georg Epp még tartozik az Céhnek 39 frt, a melyet következő német Céhmester incassálván, tartozik az Nemes Magistratushoz vinni és annak is fele az Magyar Céhnek adatódik. 6) Minden Szentek napján a szent Misét mind az Németek, mind az Magyarok különösen mondatyják, úgy az Temetés és különös lészen. 7) Az mostani Céhládábul az Magyarok kifüzetik az Németeket cum flor. 2." Nagyon jellemző a határozat 1754. június 11-én. Az olyan mesterlegény, vagy a mai elnevezés szerint iparossegéd, aki egész télen át dolgozott gazdájánál és annak ellátásában részesült, tavasszal nem hagyhatja el a műhelyt, hanem a gazda jóságáért tovább dolgozni tartozik.

24