Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

IX. Társadalmi és közéleti jelenségek Székesfehérvárott a 18. század második felében

mándy Miklós írt, és amelyből a székesfehérvári statútumok hasonlatos­sága miatt a következőket közlöm. Zemplén vármegyében a dohányzás elleni első tilalom 1676. február 22-én, Gálszécsen tartott partikuláris megyei gyűlésen hozatott, s meg­szegőinek büntetése jog- és jószágvesztés volt. E tilalom gyengének bi­zonyult, mert a dohányzás egyre jobban terjedt, s ezért 1757-ben mind­azokat, akik nyilvános helyeken, csűrök, istállók, széna- és szalmakazlak közelében, szalmával födött házak mellett dohányoztak, tizenkét bot­ütésre ítéltek. Székesfehérvár 1752. január 21-én a pipázási engedélyt formális adózáshoz kötötte, úgy látszik, így akart a nagyon elterjedt dohányzás­nak gátat vetni. A jegyzőkönyvben ugyanis ezt olvassuk: „Determinál­tatott: Hogy az Pipás Lakosok és Szolgák conscribáltassanak és 25 Dé­nárt ez uton fejenkint tűzessenek; ha pedig az Szolgák nem fizethet­nének, az Gazdák tűzessenek azok helett, kiknek conscriptiójára Klocz József eskütt Cancellista egy Fertál Mesterrel és két Purgerrel deputálta­tott, a melly Conscriptió az jövő vasárnap kezdetit veszi." A tilalom, mellyel ez a rendelet a pipázást általában sújtotta, később enyhült, és csak az aratás meg a cséplés idejében adott ki a tanács erre vonatkozó utasításokat. 1769. augusztus 4-én például ezt találjuk a jegy­zőkönyvben: „Mivel közhírül referáltatnék az, hogy az idevaló Gazdák, Lakosok, Kocsisok, Béres Szolgák, Mester Legények és más effélék nem tekintvén az Pipázás végett minden Esztendőben ujjétani szokott Pa­rancsolatokat, Uczákon, Udvarokon, Istálókban és szűrös kerteken min­den félelem nélkül pipázni szoktak, mivel peniglen az ületen Képetlen Cselekedet által az egész Városnak romlása és Pusztulása történhetnék, ahoz képest az illetén Történhető Kár el Távoztatására nézve újra Deter­mináltatott, hogy senki Szobán, Konyhán kívül dohányozni ne me­részeljen, különben ha Purger Ember ezen üdvösséges Magistratuális or­dinatió ellen cselekedni tapasztaltatik, legelsőben Arestommal, ha pe­niglen Lakos, Béres, Szolga, Kocsis, Mester Legény vagy efféle, minden irgalom nélkül 12 Pálcza Ütésekkel büntetődni fogh." 15 Ez a két rendelet nagyjában véve megegyezik Zemplén vármegyé­nek föntebb közölt intézkedésével. A jog- és jószágvesztés helyébe már az adózás lépett ugyan, de a második rendelet majdnem teljesen egyfor­ma felfogást mutat. Székesfehérvár a pipázási tilalmat egyébiránt a tüzveszedelem miatt hozta be, és erre vonatkozólag 1762. február 26-án azt találjuk a jegy­zőkönyvben, hogy a város két helyén fecskendők, lajtok, csáklyák álla­nak, és aki a tüzesetek alkalmával vizes lajttal elsőnek érkezik, egy darab

Next

/
Oldalképek
Tartalom