Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

VII. A kalapos király. Székesfehérvár II. József uralkodása idején 1780-1790

Hittel és reménnyel Ütközünk ellenséggel, Légy mellettünk, 'győző segítséggel! Te dolgod Uram! a hadverés, Te vagy seregek Istene! Tőled függ a vesztés, vagy nyerés, Te vagy népünknek mindene! Segítsd kemény karjait, Törje török falait, Vonja Hozzád sok birodalmait. Neked nyújtja be buzgóságát Egyedül a kereszténység, Könyörülj és tartsd meg országát Mert nagy benne a reménység! Indul az ellenségnek, Vall téged erősségnek, Tábort verő örök Istenségnek. A vers szerzője, miként említettük, Benyák Bernát piarista volt, aki 1784-től 1794-ig állott a királyi gimnázium élén. Korát messze túlszárnyaló működését rendjének egyik tagja, Takács Sándor írta meg nemrégiben, és megemlékezik székesfehérvári életéről is. A főgimnázium régi írásai között csomagokat találtam, Benyáknak jelentéseit és dolgozatait, amelyekben igazán a modern tanítási elvek vannak lefektetve, és amelyek között sok historikus dolog is olvasható. Épp ez okból használom föl a levéltárnak ezen gazdag iratgyűjteményét, hogy Benyák székesfehérvári szerepléséről némileg is tájékoztatást nyújtsak, hiszen ma már nevét sem ismerik városunkban. 1829-ben, halála napján írták felőle azokat a jellemző sorokat, amelyekkel életrajzírója, Takács Sándor'kezdi munkájának bevezetését. „Láttatok-e nyolcvannégy éves megtört öreget, őszbecsavarodott fürtökkel, reszkető kezekkel, aki majdnem teljesen megvakulva, íróasztala mellett görnyed és magyar munkákat ír? Ismertek-e embert, ki félszázadnál tovább tanította az ifjúságot a tudományokra és a hazafias erények gyakorlására, aki soha meg nem szűnő ifjú lelkesedéssel és tűzzel hirdette a magyar nyelv szépségeit és kellemeit, s aki végül kétszáznál több munkát írt magyar, francia, latin és német nyelven anélkül, hogy e szinte hihetetlen munkásság csak egy fillérnyi anyagi hasznot hajtott volna neki valaha."