Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

I. Küzdelem Székesfehérvár város régi jogaiért 1688-1703

nevezhessen, és ha valaki nem jár el pontossággal hivatalában, azt állásától megfoszthassa, továbbá városi tisztségeket osztogathasson, a város jövedelmeire felügyelhessen, a hivatalnokokat felelősségre és számadásra vonhassa. Mindezeknél fogva Székesfehérvár sokszor említett polgárai a felsorolt engedményeket, kiváltságokat és szabadalmakat, melyek a többi szabad királyi várossal közösek, az ország törvényeivel pedig megegyezők, élvezzék nyugodtan, biztonságban, de zavargásra, pártoskodásra ne adjanak alkalmat. Akaratunk, hogy a városon kívül és belül lévő házaknak, telkeknek kiváltságai megmaradjanak; rendeljük, hogy ha ingatlan javak, akár örökösödés, akár más úton valamely egyházi vagy külföldi idegen emberre szállanak, ez, ha csak időközben nem szerez polgárjogot, a javakat eladni tartozzék, különben az elöljáróság a becsárt lefizetvén a birtokot elveheti. És, hogy a helyi hatóság meg a polgári hatalom épségben maradjon és semmi se zavarja meg, elrendeljük és meghagyjuk, hogy se katonai, se kamarai tisztjeink, se a vármegye, a törvények és Székesfehérvár városunk akarata ellen a polgárok felett törvényhatalmat ne gyakorolhassanak, ítéletet ne hozhassanak, más hatósági ügyekbe pedig, mint például az előfogatok, beavatkozni ne merészeljenek. Akarjuk és parancsoljuk, hogy midőn igazak igaztalanokért, midőn ártatlanok bűnösökért ne szenvedjenek: ez okból Székesfehérvár polgárainak sem személyét, sem javait mások adósságáért lefoglalni ne lehessen; ha pedig az adós polgár igazságot kér, ez tőle meg ne tagadtassék. Mindenféle adók, vámok és harmincadok alól Magyarország területén felmentjük őket, és nem engedjük, hogy házukban valaki megszálljon vagy oda betelepedjék, kivéve, ha az elöljáróságtól erre vonatkozólag írást nem kapnak. Mindezt azonban csak úgy és azon feltétel alatt adományozzuk, hogy a fent nevezett polgárok úgy viseljék magukat, mint a többi szabad királyi város, a hálátlanságtól és hűtlenségtől mindezen jogok és szabadalmak elvesztése mellett tartózkodjanak, ezen adományunkat és kegyelmünket pedig mind saját felségünktől, mind utódainktól és örököseinktől, tehát a magyar királytól hűséggel és állhatatossággal kiérdemeljék. Miért is, hogy Székesfehérvárunk iránt érzett jóságunk és kegyelmünk bizonysága annál inkább kitűnjék, a régi Magyarország dicső emlékű királyai által adományozott címert és jelvényeket visszaadván, azokat megerősítjük, hitelesítjük, és a pecsétnek alakját, megengedvén a veres pecsételést is, így állapítjuk meg: Alló kék vért, abban zöld mezőn négyszögű kőből rakott rovátos várfal, kétfelé nyílt kapuval és félig le