Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
I. Küzdelem Székesfehérvár város régi jogaiért 1688-1703
egy királyi nemesként vétessenek, - a közadókat, mint az ország az országgyűlési váltságot, mint a többi szabad királyi város, megadni kötelesek, a földbirtokjogot minden a törvény által elismert hozzátartozókkal együtt háborítatlanul bírt földjeiken, mint a többi földesurak, törvényhatalommal, jövedelmeivel s más hasznaival bírják, s az ily telkekre és házakra úrbért vetni, azt törvényesen kezelni, a rajok rótt földesúri szokásos terheket minden birtokos által teljesíttetni - az elöljáróság zavartalanul jogosított legyen, mindazon falvak és más jószágokban, melyekről kimutatják, hogy hajdan törvényesen övék voltak, bizottmányunk által az ismét visszafoglalt javakhoz való joguk megvizsgáltatván, megerősíttessenek. Továbbá Székesfehérvár polgárai senki által és semmi szín alatt se kényszeríttessenek a kisebb, például bárány-, sertés tizedek vagy kilencedek, sem pedig más követelések teljesítésére. És mivel a bor, vagy húsmérés s más ilyenekkel való kereskedés a városban, vagy annak területén senkit a polgári joggal, vagy régi kiváltságokkal bírókon kívül meg nem illet, - legyen az akár az egyház, akár vármegye, nemes, kamara, katona, - ily kereskedést nyilván vagy titokban űzni, idegen bort mérni az elöljáróság előzetes beleegyezése nélkül ne szabadjon, megjegyezvén, hogy az ilyen cikkek árusítását a városi elöljáróság teljes joggal és hatalommal meggátolhassa. A város közjaváért csakis az évenkint meghatározott időig, amely 14 napra terjed, szabad a polgároknak bort mérni, azonkívül pedig egyedül a vendéglőkben és korcsmákban engedtetik meg. Továbbá saját területükön a legeltetési, favágatási, vadászati és halászati jog a város körül folyó vízben és a városhoz tartozó szigeteken, a malmok, vendéglők, korcsmák, gyógyszertárak és fürdők megvizsgálási vagy javítási joga, a sebésznek és orvosnak felfogadása, a mű és halászó helyeknek, valamint a főzésre, mész-, tégla- és cserépégetésre rendelt házaknak, az innen jövő haszonnak és jövedelemnek a város közhasználatára való fordítása, hasonlóképp a kővágás, szín- és más játékházak, vízvezetékek, piacok és közhelyek, úgy a serfőzés joga is ép és sértetlen maradjon. Az elöljáróság a száraz és híg termékek mértékeire felügyelhessen, és e célból a közönséges fontot, úgy a törvényes mértéket meghatározhassa; legyen joga épp ezért a visszaélőket és csalókat megbüntetni, nemkülönben a közönséges vásárokon, közpiacokon a zavargásoknak és erőszakoskodásoknak gátat vetni, az oda jövő kereskedőket, kalmárokat és más ilyen egyéneket pedig megoltalmazni. A kéz és egyéb művekre felügyelhessen, hogy minden csalárdság elkerültessék, s a különféle mesterségek jogai épen maradjanak, az áruhelyek - állomások -,