Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

13. Hollós Máyás 1458-1490

írásában ezt olvassuk, amely 1476. november 23-án kelt: „Tudjátok biztosan, hogy felséges asszonyunk, a felséges szicíliai királynak leánya, megérkezik magyar földre, és nyolc nap múlva vagy előbb is Székesfehérvárott lesz. Ezért O Felsége meghagyta nekünk, hogy erről haladéktalanul tudósítsunk benneteket és a királyi felség nevében megparancsoljuk, hogy levelünket elolvasván, azonnal és amint nektek legalkalmasabb, haladéktalanul induljatok Mátyás király úr esküvőjére. Sőt, ha késlekedtek, és utolsók maradtok az érkezők között, szolgálatotok nem talál elfogadásra. Másként ne cselekedjetek!" Mátyás király december 9-én körülbelül 3000 főnyi kísérettel érkezett Budáról városunkba, ahol Kálmáncsehi Domokos házában szállott meg. Két nap múlva jött, - miként látni fogjuk - Beatrix, ennek lakásául pedig a királyi palotát jelölték ki. Mielőtt az ünnepségek leírásába fognék, ezt a két tényt akarom leszögezni, hogy a király és a királyné szállásáról egyet-mást elmondjak. Prépostság tulajdonképp kettő volt városunkban. Az egyik a bazilika kezelését látta el és élvezte mindazon jogokat, mindazon kiváltságokat, melyeket Szent István és utódai hozzá kötöttek. Körülbelül ott feküdt a mai Deák-féle áruház helyén, tehát a bazilika szomszédságában és némi romjai még 1805-ben is fennállottak, hogy azután örökre eltűnjenek. A másik prépostság a külvárosban volt és Szent Miklós nevét viselte. Ennek alapítóját nem ismerjük, csak annyi a tény, hogy a prépostság a tizenharmadik században már létezett. Helyét csupán gyaníthatjuk, mégpedig a Zichy liget és a honvédkerületi parancsnokság környékén, Kálmáncsehi Domokos ennek a prépostságnak, 1473 óta a bazilikának volt főpapja, akinek első állásában teendői közé tartozott - régi szokás szerint - az is, hogy a várban levő Szent Péter templom istentiszteleteit végezte. Mátyás király tehát a bazilika prépostságában szállt meg. A királyi palota, ahol Beatrix lakása volt, a bazilikával szemben, a palotai kapu körül feküdt, mégpedig minden valószínűség szerint a Felmayer gyár és a Katolikus Kör háza táján. Szent István építtette, a későbbi királyok is javították, de az Anjouk idejében már elveszítette jelentőségét. A palota egész a török világig fönnmaradt, akkor röpítették a levegőbe a régi nagyságunk ezen szép emlékét. De térjünk vissza az események időrendjéhez! Az esküvői ünnepségek egykorú leírását három szemtanútól is bírjuk. Az egyik, az úgynevezett boroszlói tanácsi jegyző munkája, a másik viszont az a két kézirat, amelynek szövege majdnem egyező egymással. Ez a két utóbbi példány, követjelentés és drezdai kézirat néven ismeretes, a hozzá hasonló másik jelentés pedig a pfalzi választófejedelem követétől származik. Én ezt az utóbbi pédányt választottam ismertetés tárgyául és az eredeti latin szövegnek székesfehérvári vonatkozásait magyar fordításban közlöm. „Kedden, amely Mária fogantatásának ünnepe után következik, az Úr 1476. évében fényes ünnepséggel fogadta Mátyás király Beatrixot, a nápolyi király le-