Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

18. Törökvilág Székesfehérvárott 1543-1601

vagy ez városra ismét reá jönnek. Egy Pál deák nevű rab is vagyon ott fogva, az is azt írta, hogy megkésértenek bennünk." A töröktől való félelmet leginkább bi­zonyítja, hogy Enyingi Török Ferenc minden hallott hírt tudomására hozott Nádasdynak. 1562. március 14-én pédául ezt jelenti: „Ma egy német ember jöve be hozzám és azt monda, hogy az kocsikat mindenfelől bevitték Fej érvárra, és három holnapi élést hattanak, hogy vigyenek vele. Azután ismét ilyen hívem jő­ve, hogy az simontornyai bék is feljött Fejérvárra. Azt hiszem, hogy immár nem késnek." A mendemondán alapuló híreken kívül egy pozitív dolgot is találunk Enyingi Török Ferenc leveleiben. 1556. július 15-én arról a csatározásról tesz je­lentést, amelyet emberei Székesfehérvár alatt vívtak a törökkel. Ezt az érdekes és helyi történelmünkre fontos eseményt így mondja el: „Ezt akarám kegyelmed­nek futtára adni, hogy ez elmúlt napokban mentünk vala az győri és devecseri haddal egyetembe Fejérvár alá. Ez elmúlt vasárnap délkor ott voltunk, az terek is kijött vala harcolni, voltának mind harmadfélszáz lóval. Valamennyien voltak, mind kin voltának, gyalogjuk is volt, de azoknak számát nem írhatom Kegyelmednek. Az mi kevesen emberkédének, harcoltunk vélek, azt hiszem négy óráig, elég kopjákat tőrének az uraim, fejeket vettenek, több mi felünkben ott nem veszett, az szegin Krakkai Tamásnak vevék fejét egy szolgájával együtt. Az többiek, hála Istennek mind egészségben jöttének haza." Az említett leveleknél sokkal tartalmasabbak és Székesfehérvárra vonatko­zólag sokkal több érdekkel bírók Ormányi Józsa jelentései, amelyeket 1556. no­vember 24-től - 1562. március 24-ig Sümeg várából írt Csányi Ákoshoz és Nádasdy Tamáshoz. Mendemondát, török készülődést, bizalmas emberektől kapott hírt bőség­gel találunk Ormányi Józsa leveleiben, aki a magyar csapatok sikertelen portyá­zásairól sok igazsággal mondja: „Az tereket közönséggel Magyarországon az hódolt népek tartják és éltetik mindennel, mert valamit tud gondolni és kérni az terek, mindent beviszen az hódolt nép neki, annak fölötte az hódolt nép annyira az törökhöz adta magát, hogy az önmaga vérét, az keresztyén az tereknek be­árulja és minden kémséggel tartja az tereket." Ennek a gondolkodásnak teljesen megfelel egy másik levél felkiáltása: „Mikor az magyarok valahova készülni akarnak, az nem titok, hanem azonnal minden ember tudja!" Pedig a török állandóan zsarolást vitt végbe a népen, miként ezt pédául székesfehérvári vonatkozással is említi Ormányi Józsa egyik levele: „Az császár deákját Fehérvárra küldte az pasa, két sereggel késérték ki Budáról. Azért küldte Fejérvárra az pasa, hogy ha húsz lélek egy háznál volt is, mint kicsin, mind nagy, mindent egy-egy forintra rótt. Annak felette minden embereknek ajtóját, ablakát házaiba, ágyát, kertét mindent megrótt és most szedik." A legfontosabb adat Ormányi Józsa levelében, hogy a székesfehérvári pes­tisről is megemlékezik, amelyről eddig még semmiféle följegyzést sem ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom