Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

10. Nagy Lajos 1342-1382

De bármi volt is Nagy Lajos halálthozó betegsége, tény az, hogy hosszú éveken keresztül gyötörte, és az idült lefolyás bírta őt arra, hogy a franciák kirá­lyától valami híres orvost kérjen. A francia király a lengyel származású Radlicza Jánost ajánlotta, akit azután Nagy Lajos csakhamar Lengyelország főkancellár­jává és krakkói püspökké tett. Följegyezte a történelem azt is, hogy a király előre megérezvén halálát, Nagyszombatba vonult, mert az ország fővárosától távol akarta életét bevégezni. Nagy Lajost, miként említettük, bazilikánkban temették el, mégpedig Muglen krónikája szerint „Szent Katalin szűznek és mártírnak kápolnájában, amelyet maga építtetett." Bonfíni egykorú adatok alapján hozzáteszi, hogy „temetésére következő tizenhatodik napon neje, Erzsébet királyné, a kápolnát, melyet fényesen megajándékozott, átadta a papságnak, hogy ottan minden nap Lajos üdvéért imádkozzanak." I.Nagy Lajos 1342-1382

Next

/
Oldalképek
Tartalom