Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)
19. Felszabadítási kísérletek 1587,1593,1598,1599
fehérvári ostromra és a pákozdi csatára vonatkozólag a Tudományos Gyűjtemény 1836-ik évfolyamában igen érdekes leírást találtam, amelyben szemtanú mondja el azon dolgokat, melyeket a csata környékén tapasztaltak. A levelet Szamosközy István közli. A hosszú levélből, megtartván az eredeti helyesírást, azon részeket közlöm, amelyek Székesfehérvárra vonatkoznak: „Székes-Fejérvárnál lött hartzról 1593. Az keresztyenök tábora nagy tábor, Palotátul fogva tsak nem zinte Zekös Fejervarig fekütt az táborbeli sokaság, mely táborba az eles bő es oltso volt es tsak faltörő álgyu azt mint az táborból jött ember zemmel látta, hetven volt benne. Az keresztyenök Octobernek huzadik napján - ó Calendarium zerint - szállottak meg Fej érvarat, ez az táborból jött ember másod napján az zállásnak eljött onnat Buda fele az betsbül hozott marhák harmintzadgyanak meg fizetésére, es die 22 Octobris zemmel látta, hogy az Budai Hazán Passa, ki ment Budabul Fejervar segetségere nagy haddal, mely haddal az mint nagy igazán jelentötte, az Tsászár soldos fizetett népei ez az Török várakból föl gyülekezett Törökök is meg a Janitsarok, az kiket Szinan Passa Budán hagyott volt, az Passanál voltak huszonöt-ezrön... Az viadalnak modgya ez keppen lött, hogy Zekes-fejervarnak segetsege találkozik, válogattak ki az táborból 15 000 jeles vitézlő népet, kik az Töröknek eljövetelere vigyáztak es azokat vártak, de az Passa nem találkozott azokra, hanem az derek táborra ment es ott kezdötte le az hartzot es az 15 000 válogatott vitézek halvan az nagy lövést, oda siettek az táborra, az mig oda érköztek, adig az Török had megveretett es az futó népnek eleibe állottak, es azok miatt lött az Török hadnak derék veszedelme, lött pedig az viadal die 24 Octobris (az O Calendarium zerint.) Az viadalnak helyéről az Passa elszaladván, mikor Budára haza ment, akko is ott volt a táborból jött embör Budán es az Törökökbe, az ki haza mentek oda zaladozva három zazom nem voltának zam zerint. Az Passanak, az mint az ember ertekezött felöle, az lábat lőtték meg es az kezének negy uját vágtak el... Az keresztyenök Zekes-Fejervar alá indulván, Palotából es beszpremből a Törökök kifutottak es azokat pustán hatlak." Ennek az érdekes levélnek legfontosabb része az utolsó pont, amelyből a sorok között kiolvashatjuk, hogy még a laikus szerint is be lehetett volna venni a pákozdi ütközet után Székesfehérvárt, annyira fejét vesztette a török. Az 1593-ik évnek erről a legfontosabb eseményéről, Székesfehérvár elhibázott ostromáról, amelynek következménye azután, miként említettük, a pákozdi csata volt, igen érdekes okirat került hozzám a bécsi Hofarchív gyűjteményéből. Szekfű Gyula, levéltári segédtitkár megküldötte másolatban Hardegg grófnak Mátyás főherceghez írt egykorú jelentését, amely régi, ósdi németséggel mondja el az ostrom és a csata lefolyását, természetesen Hardegg szempontjából. A jelentés Győrből kelt 1593. november 7-én, magyar fordításban így hangzik:
