Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

17. Székesfehérvár bukása 1543

várukba ágyúgolyót lőjenek, e tilalom miatt nem engedték ágyúzni a várat, hanem inkább átadták a padisah ő felségének, Allah árnyékának." A török tehát bevonult a vár falai közé, és miként Dselálzáde Musztafa írja, - „a vár bástyáin kitűzték az iszlám zászlóit, a tornyokon az istent dicsőítő és isten egységét hirdető műezzeinek az osánt énekelték, a kapukban játszott a szultáni zenekar, verték a dobokat, örömben és vígságban voltak." Még egy régi könyvről kell megemlékeznem. Ebben Székesfehérvár elbukására vonatkozó epigrammák olvashatók, közvetlenül a nagy csapás napjaiból. Az érdekes könyv adatait Szekfű Gyulától kaptam, aki Szamosközy István műveit kritikai szempontból tanulmányozván, a Nemzeti Múzeum gyűjteményében akadt azokra. A könyv teljes címe magyarul a következő: „Magyarország gyásza, melyben néhány fejedelem és kiváló férfiú halála és egyéb gyászos események vannak megsiratva. Magyarország önmagáról. Krakkóban 1544ben nyomtatott Vietor Jeromos betűivel, most pedig magyar előszóval bővítve, újra kiadatott Bécsben, Albert özvegyének betűivel, a Magyar Hírmondó című újság költségén, 1798-ban." 1. Székesfehérvárnak Lang János Midőn a barbár ellenség Nádorfehérvárt elfoglalta, hol a Száva és a Duna egyesül a társuló vizekkel, mennyire fájlaltam, én, szerencsétlen, elrablott testvéremnek esetét, mennyi hasonló félelmet kezdett érezni az én lelkem is. És nagy volt a remény, hogy a hatalmas Mars által visszaszerezze, újólag el fogja nyerni jogait. Most azonban hiában vigasztalódom, és vigasztalom testvéremet, íme! Nyakamon ugyanazon rám nehezülő bilincseket viselem. 2. Ugyanannak Lang János Ahonnan a magyar király nyerte koronáját és ahová, elhunyván, földbe vitte szent hamvait, én, Székesfehérvár, most szomorúan szolgálom a barbárt, sőt inkább már teljesen szomorú halott vagyok. Az édes szabadsággal minden üdv reménye itt fekszik, elveszvén Krisztus vallása. 3. Warkocz Györgynek, a székesfehérvári őrség parancsnokának Lang János Ha azt mondják, hogy halálukkal a Deciusok megmentették a hont és a Scipiók földjének hatalmát, nem kevesebb dicsérettel feküsznek itt, e szent helyre téve, Warkocz György tetemei, aki bátorságában bízva, Székesfehérvár iránt, egymaga űzte el innen csekély erővel a törököket, és így elhárította nyakunkról az ellenséget, az előre nyomuló elől pedig saját testével zárta el az utat. Nemes lekében valóban megvetője az életnek, valóban Deciusa és Scipiója hazájának! Nem tudjuk, ki volt Lang János, városunk bukásának megéneklője. A megadás eredménye gyanánt a török bevonult a várba és hatalmába vette azt. Igen érdekes az a leírás, melyet Dselálzáde Musztafa ad a városról, természetesen a török felfogás előtérbe állításával, és így erős színezéssel. Ez fontos annyiban, mert közvetlenül elbukásunk után mutatja a török író elbeszélését. „Szép és szilárd építésű város, kifogástalan házakkal és kastélyokkal, a paradi-