Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

15. A mohácsi vész. Az utolsó nemzeti király és az első Habsburg 1516-(1526)-1527

lasztóf ej edelem képviseletében és Udryste Visztier, a havasalföldi vajda kincs­tartója. A főurak közül György barát, a kincstartó, Verbőczy István, Perényi Péter, Brodarics váci püspök, Frangepán Ferenc kalocsai érsek, a Balassák és Törökök nagy sokaságban, nejeik és kíséretük társaságában. Városok és testületek képviseletében feljött a battai apát, egy aranyozott kupát hozván nászajándékul, az erdélyi szászok küldöttségeiként a hét szék ta­nácsa nevében Hutter György nagyszebeni királybíró, Horváth Mihály és oráto­ruk, Byrkner András, két szép mosdókészlettel, tizenegy aranyos kupával, egy ezüst hüvelyes zablyával s egy behajtható késsel, - aminek neve bicsak; 'Brassó tanácsa részéről Fuchs János és Hoch János két remek kupával, egy teljesen fel­kantározott hátaslóval és két nagy szőnyeggel; Kassa város bírája két, Lippáé egy közepes virágos, Temesváré egy kisebb sima kupával; Karánsebes vajdája két sima kupával s végül Lúgos bírája kilenc cobolybőrrel. Szeben, Brassó, Beszterce követei még az esküvő után is ott sürgölődtek hetekig az udvarban, hogy a királytól a nász kedvező alkalmának kihasználásával kiváltságaik meg­újítását kérjék. Ezenkívül kapott még János király az esküvő alkalmából a pécsi püspöktől két virágos kupát, a gyulafejérvári s a váradi káptalantól 3-3 virágos kupát, a budai polgároktól egy fedeles serleget, a karánsebesi nemesektől egy alakjára készült ezüstös kupát." A fényes lakodalmi és koronázó ünnepség után János király eltávozott vá­rosunkból, hova másfél év után újból megjött, de - már holtan. Előzőleg levelet írt a székesfehérvári káptalannak, amelytől a török követség részére 1000 forin­tot kért. A levél magyar fordítása a következő: „János, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát- és Horvátország királya. Tisztelendő és kedvelt híveink! A török csá­szárhoz küldendő követ költségeihez a székesfehérvári káptalan 1000 forintot fog adni. Akarjuk tehát és meghagyjuk nektek, hogy ezen adózáshoz ti is törvé­nyes módon hozzájáruljatok, mert ez kötelességtek, másként cselekedni ne me­részeljetek. Kelt, Budán, Judica vasárnap utáni kedden, az 1540-ik évében János király." Ebből a korból Székesfehérvár hatóságának és egy-két polgárának nevét is ismerjük. Dalmady Sebestén, a székesfehérvári keresztes vitézek praeceptora pa­naszt tett János király előtt, hogy Takács István nevű jobbágyát Gémes András szé­kesfehérvári bíró, Kántor János, Szálazy Ferenc, Balázs diák, Torma Benedek, Szabó Mihály, Szabó János, Bertalan diák, Kentes Sebestén, Ferenczy Péter, Földes László, Bekes János és László Antal esküdt polgárok házépítésben meggátolták. A király az ügy megvizsgálására a székesfehérvári káptalant, ez pedig Salomvári Mátyás ka­nonokot küldte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom