Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

15. A mohácsi vész. Az utolsó nemzeti király és az első Habsburg 1516-(1526)-1527

15. A MOHÁCSI VÉSZ. AZ UTOLSÓ NEMZETI KIRÁLY ÉS AZ ELSŐ HABSBURG 1516-(1526)-1527 A szerencsétlen végű II. Lajos, a csecsemő korában megkoronázott király, az 1521-ik évvel fűződik először Székesfehérvár történetéhez. Ezen év december havában koronázták meg Mária királynét, Lajos pedig letette a koronázási esküt, mert a rednek felfogása szerint eddig más eskü nem kötötte őt, csak az, amelyet atyja tett le az ő nevében. Az eskü és a koronázás Székesfehérvár falai között volt, mintegy bevezetője annak a szomorú eseménynek, amely öt év után következett. Ez a szomorú esemény, a mohácsi vész, amely Magyarország sírját ásta meg. Es erre a szomorú útra, amelynek végén halál leskelődött, Fejér vármegye területén vonult a király: 1526. július 20-án 3700 fegyveressel érkezett Érd községbe, ahol Sárkány Ambrus házánál hált meg, azután Ercsin keresztül tovább haladt, hogy augusztus 29-én 25 000 emberrel Mohács mezején halált haljon. Lajos haláláról meg kell emlékeznünk, mert a fehérvári bazilikában temették el. Midőn már minden veszve volt, a szerencsétlen király menekült, de a megáradt Csele-patakban lelte halálát. Zettricz Ulrik nevű lovag kísérte menekülésében és az egyik állítás szerint lova a patakon nem bírt átugorni, hanem a királlyal együtt a vízbe bukott. A másik verzió szerint pedig lovastól akarta átúszni a vizet, azonban súlyos fegyverzete miatt lovastól elmerült. A mohácsi vész korában egyébiránt híre volt annak is, hogy a csatából menekülő királyt Zápolya János ölte meg, de ezen állítást megcáfolja a levél, melyben Sárfi Ferenc, győri kapitány a szerencsétlenség után majdnem két hónappal a király holttestének megtalálásáról értesíti Brodarics püspököt. A mohácsi vész után, Zápolya János erdélyi vajda és Ferdinánd, Máriának az özvegy királynénak fivére léptek föl trónkövetelőknek, mint az ország kettészakadásának tényezői. Zápolya Jánost 1526. október 17-én Tokajban, Ferdinándot november 25-én Komáromban királlyá választották a rendek, és rövid időközben városunkban mindkettőnek fejére tették a koronát. A sorrendi tárgyalásnak megfelelő legelőször is Zápolya János koronázásáról, és az utána következő székesfehérvári vonatkozású eseményekről kell szólanunk, egyúttal ki kell terjeszkednünk Zápolyának egy kegyeletes fényére, melyet egy nappal a koronázás előtt foganatosított.