A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
113 114 115 116 117 Emiatt arra gondolhatunk, hogy az ország ünnepélyes felajánlása Máriának nem az érseki székesegyház alapkövének lerakásakor 998-1000 közt, hanem István koronázásakor, feltehetően 1000-ben történt. A koronázás legkorábbi időpontjára nézve lásd a pannonhalmi privilégium dátumsorának állítását, mely szerint a XV. indictioban - 1001 szeptembere és 1002. augusztus 31. közt - István király uralkodásának második éve folyt. Ez a dátum azonban feltételezi, hogy az első koronázás nem II. Szilveszter pápa koronájával történt, amit végülis egyetlen kortárs forrás sem állít, csupán annyit, hogy a pápa Istvánnak koronát küldött. Lásd az előző jegyzetet. uo., de DHA. 1.40. Vö. az 1001-i pannonhalmi alapítólevél narrációjában mondottakkal. PRT. I. első oklevél a függelékben, ill. DHA. 1.39. A székesfehérvári vár építése kezdetének pontos datálása jelentős adalék a veszprémi püspökség egyházkormányzati joghatóságának határait megállapító 1009-i oklevél keltezéséhez és a pannonhalmi oklevél tartalmi hiteléhez. Ha ugyanis az albai civitas alapítására 1003-ban került sor, akkor a civitast említő veszprémi püspökségi oklevelet csupán később bocsáthatta ki István, ami újfent a pannonhalmi oklevél tartalmi hitelét erősítheti. Gutheil Jenő felette figyelemre érdemes adatokat szolgáltat arra nézve, hogy a ma már ismét elveszett 'eredeti' veszprémi privilégium, amelyet állítólag 1276 -ban elraboltak, miképpen került elő 1346-ban, illetve, arról, hogy a Tihanyi Konvent, bár megkezdte a hiteles átírás előkészítését, végül nem adta ki az oklevelet. Bármennyire is tetszetős az első püspökség címét megszerezni, nyilván nem szorul bizonyításra, hogy a veszprémi 1009-i oklevelet nem a dátuma miatt hamisították meg. Vö. GUTHEIL J.: Az Árpádkori Veszprém. Veszprém. 1977.44-52. Az első magyar király koronázására 1000-ben Albában ugyanazon okok miatt kerülhetett sor, mint amelyek részben Géza temetésekor is közrejátszhattak Esztergomban. Az érseki bazilika építését - mint fentebb már említettük - 998-1000 előtt nem kezdhették meg a Szent Adalbert titulus miatt, aki csupán 997-ben halt vértanúhalált.
