A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
lus Pisanus használata esetén március 25-tól a florenzi gyakorlat évszámításának, valamint a Magyarországon feltett stílus Nativitatis gyakorlatában az évkönyv 1002. évének a mi 1003. évünk felel meg. Tarih-i Üngürüsz 183. Ez a közlés pedig a leghatározottabban cáfolja Györffy feltevését, hogy a bolgár háborúra a lengyel hadjárat után került volna sor. (István kir. és műve. 278. skk.) A Képes Krónika a Keán elleni hadjáratot István harmadik hadjáratának nevezi ( fol. 2v. a következő oldal illuminációjához tartozó rubrikában: »Tercium bellum sancti regis Stephani contra Kean ducem.«, azaz: István a szent király harmadik háborúja Keán vajda ellen.) Ez pedig tökéletesen fedi a Tarih-i Üngürüsz állítását. István első külföldi hadjárata a hazaiakkal együtt a harmadik volt. Legenda Maior. Latin szöveg: Bartoniek Emma krit. kiadása. = Scriptores rerum Hungaricarum (SRH) II. Bp. 1938., 385. - Magyar szöveg: Kurcz Ágnes ford. = István király emlékezete. Bibliotheca Hist. Bp. 1987.106. Legenda Minor. Latin szöveg: Bartoniek Emma krit. kiadása. = SRH. II. Bp. 1938., 396. - Magyar szöveg: Kurcz Ágnes ford. - i. m. 114. Érszegi Géza 1983-ban a fordításához írott jegyzeteiben 1083. elé, illetve 1077. utánra datálja a Kislegendát. (Árpád-kori legendák és intelmek. 187.) Viszont Györffy szakmai ellenőrzése mellett kiadott István kir. emlékezetében ugyanahhoz a fordításhoz már '1109 után' áll a keletkezés idejeként (118. o.). Bartoniek Emma a Nagylegendát 1083-ra, ill. elé, a Kislegendát 1108-hoz, a Hartvik félét 1112-16 közé keltezi. SRH.II. 368. Legenda ab Hartvico conscripta. Latin szöveg: Bartoniek Emma krit. kiadása. - SRH. II. Bp. 1938., 418. - Magyar szöveg: Kurcz Ágnes ford. = i.m. 126. Du CANGE: Glossarium ... 'Retinere 2.': »sarta tecta aedium tueri, aedificia reficere r reparare«. (az épületek jó karban tartása, helyreállítása, felújítása) VII. Nivet, 1886. 160., illetve az 'instaurare'-hoz: »quidquid ad supellectilem ecclesiasticam spectat« (mindaz, ami az egyházi berendezésekhez tartozik). Tom. TV. 1885., 382. Az 'instaurât' alapértelmezése: 'megújít'. Okkal merül fel az olvasóban, hogy a 'retinere' esetében a fogalom melyik értelmezése a helytálló: a klasszikus 'megtartotta', vagy a középkori 'felújította' változat?
