A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

Oláh Miklós és Pázmány Péter jegyzékének helytálló voltát az 1332-37. évekre nézve a pápai tizedjegyzék is támogatja. így például az esztergomi egyház keretében szerepel a székesfehérvári plébánia, a budaváraljai élőláb emlegetett Szt. Gerhard és Szt. Péter plébánia stb. Vö. Mon. Vat. Ser. I. T. 1. p. 182,183,217,220. PÉTERFFY, C.: Sacra cone. T. IL 268-269. Szent Jakab fehérvári templomáról nincs híradásunk. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a latin városban, a tatárjárás előtt, állhatott egy templom ezzel a titulussal. Hiszen tudjuk, hogy IV. Béla betelepítette az elpusztult latin város polgárait a várba. Mivel többé nem építették fel, neve talán csak a régi katalógusokban maradt fenn, és onnan került át Oláh Miklós és Pázmány Péter jegyzékébe. Exemptus jogállása a Szent Péter és Pál keresztelőegyház egy ismeretlen kápolnájára is visszavezethető. Oláh Miklós 1557/58-i vizsgálati aktáiban, amelyekben az apátságok és prépostságok élén állókat idézte jelenléte elé, nem szerepel valamennyi ismert exempt prépostság. Oláh Miklós meg is jegyezte: »Alii abbates et praepositi iurisdictionis Ecclesiae Strigoniensis, Turcarum ditione subditi & subiecti nulla ratione comparare potuerunt; sed nec citari.«, azaz: »Az esztergomi egyház joghatósága alá tartozó többi apát és prépost, akik a török hatalmában vannak és nekik alávetve élnek, semmiképpen sem jelenhettek meg és megidézni sem lehetett őket.« (PÉTERFFY, C.: Sacra cone. T. II. 30.) Nevük nyilván emiatt nem is szerepel a lajstromban. A tizedper ügyeit lásd a Pannonhalmi rendtörténet megfelelő köteteiben. A joghatóság megszerzésére nézve lásd SEBESTYÉN }.. A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Századok, 1925-26. 376. skk. - A tihanyi egyház megszerzése a veszprémi püspök által BATTHYÁN, L: Leges ... II. 426427. PÜSPÖKI NAGY P.: Az első magyar érsekség alapítása és előzményei. Előadás a 9. jegyzet végén említett esztergomi konferencián. (Előkészületben.) C.49. C. XII. q. 2. c. 43. C. XVI. q. 1.