A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

DERCSÉNYI DEZSŐ: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943.34-35. DERCSÉNYI: i.m. 36-37. - KOZÁK KÁROLY: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építéstörténete. Székesfvár Évszázadai. I. (1967), 142 skk. »A ... többször átépített, bővített bazilika egyik oldalkápolnája és magas kőfalai még 1793/95ben isalltak.«. TF. II. 363-382., ill. LUKCSICS: XV. századi pápák oklevelei. I—II. 1931-1938. DERCSÉNYI: Székesfehérvári kir. bazilika. 36-37.1. jegyzet. - NAGY EMESE: Előzetesjelentés ... AÉ. 94. (1968), 102-109. DHA. 1.52.23-26. sor. GYÖRFFY GY.: Székesfehérvár feltűnése a történeti forrásokban. Székesfehérv. Évsz. I. (1967), 22. Ebbeli felfogását 1992-ben a DHA I. No. 8. p. 51-52-ben is megtartotta. MEZEY L.: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. Székesfehérv. Évsz. II. (1972), 22. A vidéki archipresbyteri intézmény, amelyet a 967. évi ravennai zsinat létesített, csupán a majdani főesperesi intézmény magva volt. A kérdés bővebb vázlatát lásd az alábbi 127. jegyzetben. Mezey László fenti, illetve Csútmonostora kapcsán (Tanulmányok Budapest múltjából. XV. 1963.) a főesperesi intézmény kezdeteiről kifejtett felfogása nem egyeztethető össze az egykorú helyzettel. Fehérvár esetében sem, mert mint alább látni fogjuk, az első fehérvári egyházak exempt egyházak voltak a veszprémi püspök joghatósága tekintetében. (Lásd a III—a szakasz végét!) Részben érinti a kérdést PÜSPÖKI NAGY PÉTER: Egyházszervezet és egyházkormányzat a középkori Magyarországon. A tanulmány II. szakaszában, illetve PÜSPÖKI NAGY P.: A középkori magyar egyházszervezet kezdetei. 87-90. [A két tanulmányt lásd a Történelemtanári továbbképzés Kiskönyvtára. VI. és VIII. Szerk Szabolcs Ottó. Bp. 1996.] GYÖRFFY GY.: Székesfehérvár feltűnése... 22-23. DHA. I. 52., 27-33. sor. A conpagus fogalmának Györffy féle magyarázata GYÖRFFY, GY.: István kir. és műve. 209. Ugyanakkor egyszerűen gondolha-